Skip Main Navigation
Amazing Facts - God's Message Is Our Mission!
   |  

A történelem elveszett napja

Print Friendly
A történelem elveszett napjaLesson 7

Tudtad, hogy létezik egy nagyon fontos nap, amiről csaknem mindenki megfeledkezett? Megdöbbentő, hogy csak nagyon keveseknek van tudomásuk róla, hiszen ez az emberi történelem egyik legjelentősebb napja! Nem csupán egy nap a múltban, hanem a jelen és a jövő. Továbbá, ami ezzel az elhanyagolt nappal megesett, mély hatással lehet életedre. Akarsz több ámulatba ejtő tényt megtudni a történelemnek erről az elveszett napjáról? Akkor olvasd át gondosan ezt a tanulmányt!
Amikor Jézus itt járt a földön, szombatot ünnepelt.
Amikor Jézus itt járt a földön, szombatot ünnepelt.

1. Melyik napon járt istentiszteletre Jézus szokásszerűen?

„És ment Názáretre, ahol felneveltetett: és bement szokása szerint szombatnapon a zsinagógába, és felállt olvasni” (Lk 4:16).

Válasz:   Jézus szokása szerint szombaton járt istentiszteletre.

A hét hetedik napja a szombat (sábbát).
A hét hetedik napja a szombat (sábbát).

2. De a hét melyik napja a nyugalomnapi szombat?

„A hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja” (2Móz 20:10). „Mikor pedig elmúlt a szombat… és korán reggel, a hétnek első napján, a sírbolthoz mentek” (Mk 16:1-2).

Válasz:   A nyugalomnapi szombat nem a hét első napja, azaz a vasárnap, ahogy azt sokan hiszik, hanem a hetedik nap, a szombat. Figyeljük meg az alábbi igehely alapján, hogy a szombati nyugalomnap az a nap, ami pontosan a hét első napja előtti nap.

A szombatot Isten hívta létre a teremtéskor.
A szombatot Isten hívta létre a teremtéskor.

3. Ki és mikor hívta létre a szombatot?

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Móz 1:1). „Mikor pedig elvégezte Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott, megszűnt a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott. És megáldotta Isten a hetedik napot és megszentelte azt” (1Móz 2:2-3).

Válasz:   A szombatot Isten hívta létre a teremtéskor, amikor megalkotta a világot. Megnyugodott szombaton, megáldotta és megszentelte azt (szent célból elkülönítette).

Isten tulajdon ujjával írta kőbe a szombat parancsolatát.
Isten tulajdon ujjával írta kőbe a szombat parancsolatát.

4. Mit mond Isten a szombat megtartásáról magában a Tízparancsolatban, amit tulajdon ujjával írt fel a kőtáblákra?


„Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; de a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van; mert hat napon teremtette az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azért megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelte azt” (2Móz 20:8-11). „Akkor átadta nékem az Úr a két kőtáblát, amelyek az Isten ujjával voltak beírva” (5Móz 9:10).

Válasz:   A tíz parancsolat sorában a negyedikben Isten megparancsolja nekünk, hogy szent napként tartsuk meg a hetedik napi szombatot. Isten tudta, hogy az emberek el fogják felejteni az Ő szombatját, ezért a parancsolatot e szavakkal vezette be: „megemlékezzél”. Soha sehol senkinek nem parancsolta meg a hét valamely más napjának szent napként való megtartását.

Jézus szerint könnyebb az égnek elmúlnia, semmint az Isten törvényének megváltoznia.
Jézus szerint könnyebb az égnek elmúlnia, semmint az Isten törvényének megváltoznia.

5. De vajon nem lett megváltoztatva a Tízparancsolat?

Jézus mondja: „Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogynem a törvényből egy pontocskának elesni” (Lk 16:17). Isten mondja: „De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom” (Zsolt 89:34). Figyeljünk fel arra, hogy a Tízparancsolat az Ő ajkairól származik. Mózes második könyve 20:1-ben ez áll: „És szólta Isten mindezeket az igéket, mondván…” (2Móz 20:1; a Tízparancsolat szövege ezután, a 2-17. vers között következik).

Válasz:   Semmi esetre sem! Teljességgel lehetetlen, hogy Isten bármelyik erkölcsi törvénye valaha is megváltoztatásra kerüljön. Ma is kötelező jelleggel él mind a tíz parancsolat.

Pál és a többi apostol megszentelte a hetedik napi szombatot.
Pál és a többi apostol megszentelte a hetedik napi szombatot.

6. Az apostolok megtartották a szombatot?

„Pál pedig, amint szokása volt, bement hozzájuk, és három szombaton át vetekedett velük az Írásokból” (ApCsel 17:2). „Pál és kísérői… bemenvén szombatnapon a zsinagógába; leültek” (ApCsel 13:13-14). „És szombatnapon kimentünk a városon kívül egy folyóvíz mellé, hol az imádkozás szokott lenni; és leülvén, beszélgettünk az egybegyűlt asszonyokkal”(ApCsel 16:13). „Vetekedett pedig [Pál] minden szombaton a zsinagógában, és igyekezett mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni” (ApCsel 18:4).

Válasz:   Igen, az Apostolok Cselekedeteiből egyértelműen kiderül, hogy Pál és a korai egyház megtartotta a szombatot.

Az apostolok arra tanították a pogányokat, hogy szenteljék meg a szombatot.
Az apostolok arra tanították a pogányokat, hogy szenteljék meg a szombatot.

7. A pogányok is szombaton gyűltek egybe istentiszteletre?

„Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógájából, kérték a pogányok, hogy a következő szombaton prédikálják ezeket a beszédeket. A következő szombaton aztán majdnem az egész város egybegyűlt az Isten Igéjének hallására” (ApCsel 13:42,44, kiemelés tőlünk). „Vetekedett pedig minden szombaton a zsinagógában, és igyekezett mind zsidókat, mind görögöket meggyőzni” (ApCsel 18:4).

Válasz:   A korai újszövetségi egyház apostolai nem egyszerűen engedelmeskedtek Isten szombatparancsának, hanem a megtért pogányokat is arra tanították, hogy szombaton gyűljenek egybe istentiszteletre. Egyetlenegyszer sem nevezik a vasárnapot szent napnak.

A szombat nem lett megváltoztatva vasárnapra Jézus feltámadásakor.
A szombat nem lett megváltoztatva vasárnapra Jézus feltámadásakor.

8. De vajon Krisztus halálakor és feltámadásakor a szombat nem lett áthelyezve vasárnapra?

Válasz:   Nem, a leghalványabb utalás sincs arra, hogy Krisztus halálakor és feltámadásakor a szombat meg lett változtatva. A Biblia ennek épp az ellenkezőjét tanítja. Kérlek, gondold újra át az alábbi tényeket:

A. Isten megáldotta a szombatot.

„Azért megáldotta az Úr a szombat napját és megszentelte azt” (2Móz 20:11). „És megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt” (1Móz 2:3).

B. Krisztus elvárta népétől, hogy Jeruzsálem Kr. u. 70. évi lerombolásakor nyugodjanak szombaton.

Jézus, ól tudva, hogy Róma Kr. u. 70-ben el fogja pusztítani Jeruzsálemet, felhívta követői figyelmét erre az időre, így szólva: „Imádkozzatok pedig, hogy a ti futásotok ne télen legyen, se szombatnapon” (Mt 24:20, kiemelés tőlünk). Jézus egyértelművé tette akaratát, miszerint a szombatot a feltámadása után negyven esztendővel is meg kell tartani. S a helyzet az, hogy sehol a Szentírásban nincsen semmi olyan irányú sugalmazás, hogy Jézus, az Atya, vagy az apostolok bármikor, bármilyen körülmények között áttette volna a hetedik napi szent nyugalomnapot szombatról valamely más napra.

C. Az asszonyok, akik eljöttek, hogy megkenjék Krisztus halott testét, megtartották a szombatot. Jézus a „szombat előtt való nap”-on (Mark 15:37, 42) halt meg, amit ma Nagypénteknek nevezünk.

Az asszonyok fűszereket és keneteket készítettek az Ő teste megkenésére, majd „szombaton nyugodtak a parancsolat szerint” (Lk 23:56). Csak mikor „elmúlt a szombat” (Mk 16:1), „a hétnek első napján” jöttek el az asszonyok (Mk 16:2), hogy folytassák szomorú kötelességük teljesítését. Arra mentek oda, hogy Jézus „a hétnek első napján feltámadott” (9. vers). Ezt a napot nevezi a köznyelv húsvétvasárnapnak. Figyeljük meg, hogy a „parancsolat szerinti” nyugalomnap a húsvétvasárnapot megelőző nap volt, amit mindmáig szombatnak nevezünk.

D. Krisztus követője, Lukács két könyvet is írt a Bibliában − a róla elnevezett evangéliumot, valamint Apostolok Cselekedeteit. Egy helyen azt mondja, hogy az evangéliumban „mindazokról” írt, „amiket kezdett Jézus cselekedni és tanítani” (ApCsel 1:1-3). Vasárnapünneplésről azonban, vagy a szombat áthelyezéséről soha nem írt.

Isten örök országában mindenki meg fogja szentelni a szombatot.
Isten örök országában mindenki meg fogja szentelni a szombatot.

9. Egyesek azt mondják, hogy a szombatot meg fogják tartani Isten új földjén is. Valóban?

„Mert mint az új egek és az új föld, amelyeket én teremtek, megállnak énelőttem, szól az Úr, azonképpen megáll a ti magvatok és nevetek; és lesz, hogy hónapról-hónapra és szombatról-szombatra eljön minden test engem imádni, szól az Úr” (Ézs 66:22-23).

Válasz:   Igen, a Biblia arról beszél, hogy az üdvözültek, ifjak és öregek, az új földön meg fogják tartani a szombatot.

Az Úr napja a szombat, nem a vasárnap.
Az Úr napja a szombat, nem a vasárnap.

10. De hát nem a vasárnap az Úr napja?

„…és a szombatot gyönyörűségnek hívod, az Úr szent és dicsőséges napjának” (Ézs 58:13). „Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia” (Mt 12:8).

Válasz:   A Biblia Jelenések könyve 1:10-ben szól az „Úr napjá”-ról, vagyis az Úrnak van egy különleges napja. Ugyanakkor egyetlen szentírási igehely sem nevezi a vasárnapot az Úr napjának. A Biblia ezzel szemben egyértelműen a szombatot azonosítja az Úr napjaként. Az egyetlen olyan nap, amit az Úr valamikor megáldott, illetve amiről azt állította, hogy ez az Ő szent napja, a hetedik napi szombat.

Jézus a keresztséget − és nem a vasárnap megtartását − iktatta rendbe az Ő feltámadása emlékére.
Jézus a keresztséget − és nem a vasárnap megtartását − iktatta rendbe az Ő feltámadása emlékére.

11. Nem kell megtartanom a vasárnapot Krisztus feltámadása emlékére?

„Avagy nem tudjátok-é, hogy akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg? Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk. Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele eggyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek” (Róm 6:3-6).

Válasz:   Nem! Ugyanilyen erővel megtarthatnád a pénteket is a keresztre feszítés emlékére! Krisztus a keresztséget rendelte el halála, eltemettetés és feltámadása emlékére. A Biblia sehol nem sugallja, hogy meg kellene tartanunk a vasárnapot a feltámadás emlékére, vagy bármi egyéb hivatkozással. Krisztust azzal tiszteljük, ha engedelmeskedünk Neki (Jn 14:15), azzal viszont nem tiszteljük, ha ember alkotta rendeléseket állítunk az Övéi helyébe.

Félrevezetett emberek vették maguknak a bátorságot, és a vasárnapot állították az Isten törvényébe foglalt szombat helyébe.
Félrevezetett emberek vették maguknak a bátorságot, és a vasárnapot állították az Isten törvényébe foglalt szombat helyébe.

12. Rendben, de ha a vasárnap megtartásáról nincs szó a Bibliában, mégis kinek az ötlete volt?

„Véli, hogy megváltoztatja az időket és a törvényt” (Dn 7:25). „És erőtlenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által… Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai” (Mt 15:6,9). „Papjai erőszakot tettek törvényemen… És prófétái mázolnak néki mázzal…, mondván: Így szól az Úr Isten! holott az Úr nem beszélt” (Ez 22:26,28).

Válasz:   Félrevezetett emberek sok idővel ezelőtt bejelentették, hogy Isten szent napja a szombatról át lett helyezve vasárnapra. Isten előre megjövendölte, hogy ez be fog következni, és így is lett. Ez a tévedés a mi gyanútlan nemzedékünk számára evangéliumi tényként ment be a köztudatba. A vasárnap megtartása lélek nélküli emberek hagyománya, és áthágása Isten törvényének, amely a szombat megtartásáról rendelkezik. Egyedül Isten szentelhet meg valamely napot. Isten a szombatot áldotta meg, és amit Isten megáld, egyetlen ember sem fordíthatja meg (lásd 4Móz 23:20).

A szombat áthelyezése vasárnapra sértő Istenre nézve, hiszen ezzel az Ő isteni törvényének megváltoztatására tesznek kísérletet.
A szombat áthelyezése vasárnapra sértő Istenre nézve, hiszen ezzel az Ő isteni törvényének megváltoztatására tesznek kísérletet.

13. De nem nagyon veszélyes megmásítani Isten törvényét?

„Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok néktek” (5Móz 4:2). „Az Istennek teljes beszéde igen tiszta… Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy” (Péld 30:5-6).

Válasz:   Isten határozottan és ellentmondást nem tűrően megtiltotta az embernek, hogy akár elvétel, akár hozzátétel által megváltoztassa törvényét. Isten törvényének bármi úton-módon történő megmásítása az egyik legfélelmetesebb és legveszélyesebb dolog, amit ember elkövethet.

A szombat Isten teremtői és megváltói hatalmának jele.
A szombat Isten teremtői és megváltói hatalmának jele.

14. Miért alapította meg Isten a szombatot?

A. A teremtés jele.

„Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt… Mert hat napon teremtette az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azért megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelte azt” (2Móz 20:8,11).

B. A megváltás és a megszentelés jele.

„És adtam nékik szombatjaimat is, hogy legyenek jegyül köztem és őközöttük hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük” (Ez 20:12).

Válasz:   Isten kettős jel gyanánt adta a szombatot: (1) Jele a szombat annak, hogy a világot szó szerint hat huszonnégy órás nap alatt teremtette. Jele azonkívül (2) végtelen megváltói és megszentelő hatalmának. Bizonyára minden keresztény szeretni fogja a szombatot, mint a teremtés és a megváltás drága jelét (2Móz 31:13,17; Ez 20:12,20). Súlyosan megsértik Istent azok az emberek, akik lábbal tiporják az Ő szombatját. Ézsaiás könyve 58:13-14-ben Isten kijelenti, hogy mindenkinek, aki részesülni akar Isten áldásaiban, meg kell tartóztatnia a lábát szombatnapon.

Isten bármely parancsolatának megszegése bűn.
Isten bármely parancsolatának megszegése bűn.

15. Mennyire fontos a szombat megtartása?

„A bűn törvényszegés” (1Jn 3:4). „A bűn zsoldja a halál” (Róm 6:23). „Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös” (Jak 2:10). „Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek” (1Pt 2:21). „Örök üdvösség szerzője lett mindazokra nézve, akik neki engedelmeskednek”(Zsid 5:9).

Válasz:   Élet és halál kérdése. A szombat megtartását Isten törvénye írja elő a negyedik parancsolatban. A Tízparancsolat bármelyik részének szándékos megszegése bűn. A keresztények örömmel követik Jézus példáját a szombat megtartásában. Egyedüli biztonságunk a Biblia szorgalmas tanulmányozásában rejlik, ha „helyesen hasogatjuk az igazság beszédét” (lásd 2Tim 2:15). Határozott szentírási bizonyítékkal kell rendelkeznünk minden olyan keresztény hitgyakorlathoz, amelynek követőiül szegődünk.

Isten kiönti majd a haragját mindazon vallási vezetőkre, akik tudatosan mellőzik az Ő szombatját.
Isten kiönti majd a haragját mindazon vallási vezetőkre, akik tudatosan mellőzik az Ő szombatját.

16. Milyen véleményen van Isten azokról a vallási vezetőkről, akik figyelmen kívül hagyják a szombatot?

„Papjai erőszakot tettek törvényemen, s megfertőztették, ami nékem szenteltetett! Különbséget nem tettek a között, ami szent és ami köz… s szombatjaimtól elrejtették szemeiket, úgyhogy megszentségtelenítettek engem… Ennekokáért kiontottam haragomat reájuk” (Ez 22:26-31).

Válasz:   Azzal, hogy elhallgatják Isten igazi szombatját, a vallási vezetők megsértik a menny Istenét. Isten büntetést helyez kilátásba az efféle hamis pásztorokkal szemben. Emberek millióit vezették félre ebben a témában. Isten nem kezelheti ezt a kérdést elég szigorúan. Jézus elítélte a farizeusokat, amiért azt állították, hogy szeretik Istent, miközben hagyományuk által érvénytelenítik a Tízparancsolat egyik pontját (Mk 7:7-13).

Mindenki, aki belép a mennyek országába és eszik az élet fájának gyümölcséből, meg fogja szentelni a szombatot.
Mindenki, aki belép a mennyek országába és eszik az élet fájának gyümölcséből, meg fogja szentelni a szombatot.

17. Valóban személyesen is érint engem a szombatünneplés?

„Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok” (Jn 14:15). „Azért hát mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek” (Róm 14:12). „Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak” (Jak 4:17). „Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba” (Jel 22:14). „Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt, akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét” (Jel 14:12)!

Válasz:   Igen, a szombat mindenképpen a te szombatod. Isten nekedalkotta, és ha szereted Őt, megtartod, mert ez az egyik parancsolata. A szeretet a parancsolat megtartása nélkül egyáltalán nem szeretet (1Jn 2:4). Döntened kell, a döntést nem kerülheted ki. Senki nem adhat ez alól felmentést. Neked magadnak kell felelned Isten előtt ebben a fontos kérdésben. Isten arra kér téged, hogy szeresd Őt és engedelmeskedj Neki most!


18. Szeretném követni a szombat megtartásában is Jézus példáját.

Válasz:   


Gondolatébreszto kérdések

1. De hát a szombat nem csak a zsidóknak adatott?


Nem. Jézus szavai szerint „a szombat lőn az emberért” (Mk 2:27). Tehát nem csak a zsidóknak, hanem az egész emberi nemnek − a földön élő összes férfinak és nőnek. A zsidó nemzet a szombat beiktatásától számított kétezer-ötszáz esztendőn át még csak nem is létezett.

2. Mintha az Apostolok Cselekedetei 20. fejezetében olvasható utalás (20:7-12) arra szolgálna bizonyítékként, hogy a tanítványok a vasárnapot szentelték meg. Nem jól látom?


A Biblia szerint minden nap napnyugtakor kezdődik és másnap napnyugtakor zárul (1 Mózes 1:5,8,13,19,23,31; 3Móz 23:32), vagyis a nap sötét része jön előbb. Ezek szerint a szombat is péntek este naplementekor veszi kezdetét és szombat este napszálltakor ér véget. Erre az összejövetelre, amelyről Apostolok Cselekedetei 20. fejezete tudósít, a vasárnap sötét részében került sor, vagyis abban az időszakban, amit mi ma szombat estének hívunk. (A New English Bible egyenesen így fordítja Apostolok Cselekedetei 20:7 idői meghatározását: „Szombat este a gyülekezetünkben…”

Tehát egy szombat esti összejövetelről olvasunk, amely éjfélig tartott. Pál búcsúkörútját járta és tisztában volt vele, hogy halála előtt nem lesz már módja találkozni ezekkel az emberekkel (25. vers). Nem csoda, hogy olyan későig prédikált! (Semmiféle rendes heti istentisztelet nem tartott volna fél éjen át.) Pál „másnap el akart menni”. „A kenyér megszegésé”-nek semmilyen szent nappal összefüggős jelentése nincs, tekintve, hogy a kenyér megtörésére akár naponta is sort kerítettek (ApCsel 2:46). A leghalványabb utalást sem olvashatjuk ebben a bibliai szakaszban arra vonatkozóan, hogy az első nap szent, vagy hogy az őskeresztények annak tekintették. Arra nézve sincs a legcsekélyebb bizonyíték, hogy a szombat meg lett változtatva. Egyébként pedig az összejövetelről valószínűleg az Eutikhusszal megesett csoda okán emlékezik meg a Szentírás, akit Pál feltámasztott, miután amaz a harmadik emeleti ablakból alázuhanva meghalt. Ezékiel könyve 46:1-ben Isten a vasárnapra „hatodik munkanap”-ként tesz utalást.

3. És a Korinthusi első levél 16. fejezetében nem egy vasárnapi iskolai adakozástól olvashatunk?


Nem. Egyáltalán: semmi nem utal arra, hogy a történet itt egy nyilvános összejövetel keretei között zajlik. A pénzt kinek-kinek otthon kellett félretenni. Júdeában éhség pusztított (Róm 15:26; ApCsel 11:26-30), Pál pedig írt a Kis-Ázsiában levő gyülekezeteknek, kérve őket, hogy nyújtsanak segítséget éhségtől sújtott testvéreiknek. Ezek a keresztények mindnyájan a szombatot tartották meg, ezért Pál azt javasolta, hogy vasárnap reggel (amikor ki-ki számba vette a költségeit és a kifizetendőket), tehát miután a szombatnak vége, tegyenek valamennyit félre a szükséget szenvedő testvéreknek, hogy mikor majd ő eljön, az összeg kéznél legyen. Ez az adakozás magánúton zajlott, vagy ahogy egy spanyol fordítás (La Santa Biblia) sugallja, „otthononként” zajlott le. Figyeljünk fel arra is, hogy miként az Apostolok Cselekedete 20. fejezetében, úgy itt sincs semmilyen utalás arra, hogy a vasárnap szent nap lenne. A tény az, hogy a Biblia sehol sem parancsolja meg, de még csak nem is javasolja a vasárnap megszentelését.

4. És az nem lehetséges, hogy Krisztus korától fogva nem tartották pontosan számon a napokat és ily módon a napok felcserélődtek?


Nem! Megbízható enciklopédiák és lexikonok alapján egyértelmű, hogy a mi és a Jézus által megtartott szombat ugyanaz. Ez pusztán utánajárás kérdése.

5. S vajon János evangéliuma 20:19 nem arra vonatkozó feljegyzés, hogy a tanítványok a feltámadás emlékére elrendelték a vasárnap megtartását?


Ellenkezőleg, a tanítványok ekkor még nem is hitték el, hogy a feltámadás végbement (Mk 16:14). A „zsidóktól való félelem” miatt gyűltek egybe, az ajtókat bereteszelték. Amikor Jézus megjelent közöttük, „szemükre hányta az ő hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy azoknak, akik őt feltámadva látták, nem hittek”. Nincs semmilyen burkolt célzás arra, hogy a vasárnapot szent napnak tekintették. Az Újszövetségben mindössze nyolc olyan igehely létezik, amelyek valami módon említést tesznek a hét első napjáról, de ezek között egyik sem céloz arra, hogy ez a nap szent volna.

6. És a Kolossébeliekhez írt levél 2:14-17 nem a hetedik napi szombat eltörléséről ad hírt?


Szó sincs róla. Ez a szakasz csupán azokról a szombatokról értekezik, „melyek csak árnyékai az elkövetkezendő dolgoknak”. A hetedik napi szombatról itt nincs szó. Az ősi Izraelben volt hét évi szombatnap, más szóval ünnepnap, amiket szintén szombatoknak neveztek. Ezek „az Úr szombatja” (3Móz 23:38), vagyis a hetedik napi szombat mellett, azon felül adattak. Ezek mindegyike előképei voltak a keresztnek, a keresztre mutattak, és a kereszttel véget is értek. Isten hetedik napi szombatja még a bűn bejövetele előtt lett, ily módon semmi olyan rendeltetésük nem volt, hogy a bűntől való szabadulás előképei legyenek. Ezért különbözteti meg a Kolossébeliekhez írt levél 2. fejezete is ezeket a szombatokat oly módon, hogy külön elmondja róluk, hogy ezek az „árnyékok”. Ezt az évi hét szombatot, amelyek az eltörlés sorsára jutottak, Mózes harmadik könyve 23. fejezete sorolja fel.

7. A Római levél 14:5 értelmében nem lehet, hogy az, hogy melyik napot tartjuk meg, az egyénre van bízva?


Figyeljük meg, hogy az egész fejezet egymás megítéléséről szól (4., 10., 13. vers). A tét itt nem az, hogy megtartjuk-e a hetedik napi szombatot, amely a nagy erkölcsi törvény részét képezte, hanem az, hogy hogyan viszonyuljunk a szertartási törvényben helyet kapó évenkénti ünnepnapokhoz. A zsidókból lett keresztények ítélgették a pogányokból lett keresztényeket amiatt, mert utóbbiak nem tartották meg azokat. Pál egyszerűen így zárja le azt a kérdést: „Ne ítélgessétek egymást. A szertartási törvény nem kötelező többé.”


Kvíz kérdések

1. Melyik napot tartotta meg Jézus? (1)


_____   A vasárnapot.
_____   A hetedik napi szombatot.
_____   Az összes többi napot.

2. Melyik az Úr napja?


_____   A hét első napja, a vasárnap.
_____   A hét hetedik napja, a szombat.
_____   Bármely nap, amit az Úrnak szentelünk.

3. Kinek adatott a szombat? (1)


_____   Kizárólag a zsidóknak.
_____   Isten valamennyi embernek adta ezt a teremtéskor.
_____   Kizárólag az Ószövetség idején élt embereknek.

4. Ki tette át a szombatot vasárnapra? (1)


_____   Krisztus.
_____   Az apostolok.
_____   Félrevezetett emberek.

5. Isten törvénye, amely a szombat parancsolatát is magában foglalja, … (1)


_____   …nem bír ma már érvénnyel.
_____   …soha nem változhat meg. Ma is kötelező.
_____   …Krisztus halálakor érvényét vesztette.

6. Az újszövetségi egyházban a megtért pogányok és az apostolok... (1)


_____   …a vasárnapot szentelték meg.
_____   …azt tanították, hogy bármelyik nap megteszi szent nap gyanánt, ha őszintén gyakoroljuk.
_____   …a szombatot tartották meg.

7. A szombat… (1)


_____   …érvényét vesztette a kereszten.
_____   …megünneplése Jézus második eljöveteléig tart.
_____   …A különböző korokban élt megváltottak meg fogják ünnepelni azt Isten örök országában is.

8. Minthogy a szombat Isten parancsolatának része, a szombat megszegése… (1)


_____   …miatt senkinek nem kell nyugtalankodnia, hiszen Jézus meghalt.
_____   …veszedelmes bűn, hiszen szent dolgokat tapos meg.
_____   …ma már nem bír fontossággal.

9. Akik igazán szeretik és követik Jézust, … (1)


_____   …megtartják a szombatot, ahogyan Jézus is megtartotta.
_____   …minden egyéb napot megszentelnek.
_____   …megszentelik a vasárnapot.

10. Melyik az Isten szerinti nyugalomnap? (1)


_____   A hét első napja, a vasárnap.
_____   A hét hetedik napja, a szombat.
_____   Bármelyik nap, amit Istennek szentelünk.

11. Mit mondhatunk a Biblia alapján a vasárnapünneplésről? (1)


_____   Emberi találmány, amelyről a Biblia is jövendölt.
_____   Ez Isten terve a mai időkre.
_____   Krisztus feltámadásától eredeztethető és pünkösdkor nyert megerősítést.

12. Mit mondhatunk a Biblia alapján a szombatünneplésről? (1)


_____   A szombatünneplés a törvényeskedés jele.
_____   Egyedül a zsidók számára fontos.
_____   A szombatünneplés a teremtés és a megváltás kettős jele.
Complete Study Guide Sets (Bulk) by Bill May
Complete Study Guide Sets (Bulk) by Bill May

Other Languages


Contact Us

Name:


Email:


Prayer Request:


Share a Prayer Request
Name:


Email:


Bible Question:


Ask a Bible Question

Related Video

Related Audio

Related Print

God's Promises




(916) 434-3880 | AF iTools | Employment | Site Map | Privacy Statement | Terms of Use     Copyright 2015 by Amazing Facts Inc.

Back To Top