Miért hagyják el az emberek az Egyesült Metodista Egyházat?

A szakértők szerint ez a polgárháború óta a legnagyobb felekezeti szakadás.

2019 óta az Egyesült Metodista Egyház (UMC) több mint 7600 gyülekezete kapott engedélyt a felekezet elhagyására. Ez az ország összes metodista gyülekezetének körülbelül egynegyede. Nyugat-Afrikában pedig az Elefántcsontparti Konferencia, az egyik legnagyobb regionális konferencia, amelynek körülbelül 1 millió tagja van, nemrég szavazott az UMC elhagyásáról.

Sok kilépő gyülekezet csatlakozott a Globális Metodista Egyházhoz (GMC), egy 2022-ben alapított, konzervatívabb szervezethez.

Miért történt tehát a szakadás? Az Elefántcsontparti Konferencia távozási nyilatkozatában így fogalmaztak: „Az új Egyesült Metodista Egyház inkább feláldozta tisztességét és integritását, hogy tiszteletben tartsa az LGBT [programot].”

Egy megosztó történelem

A PBS NewsHour tudósítója szerint: „Alapvetően annak a lezárását látjuk, ami évtizedek óta folyik az Egyesült Metodista Egyházban a szexualitásról szóló viták és megbeszélések formájában.”

1972-ben a gyülekezet Fegyelmi Könyvébe felvették a homoszexualitás ellen szóló záradékot, amely kimondta: „A homoszexualitás gyakorlása összeegyeztethetetlen a keresztény tanítással. Ezért az önmagukat gyakorló homoszexuálisnak valló személyeket nem lehet jelöltként hitelesíteni, lelkésszé szentelni, vagy az Egyesült Metodista Egyház szolgálatába kinevezni.”

Az ezt követő évtizedekben azonban sok egyházi vezető, engedve a növekvő liberális aktivizmusnak, megtagadta a Fegyelmi Könyv betartását. Ez egy 2019-es rendkívüli törvényhozói üléshez vezetett, amelyen „az Egyesült Államokban és külföldön, különösen a gyorsan növekvő afrikai egyházakból származó konzervatívok koalíciója” „szavazott az azonos neműek házasságára és az LMBTQ-személyek felszentelésére vonatkozó régóta fennálló tilalmak megerősítéséről.” Azok az amerikai egyházak, amelyek nem voltak hajlandók betartani a Fegyelmi Könyvet, öt évet kaptak arra, hogy ésszerű feltételek mellett kilépjenek az Egyesült Metodista Egyházból. Egy furcsa fordulatnak köszönhetően azonban végül a konzervatívok távoztak, mert „a felekezet nem tudta fegyelmezni azokat, akik megszegték az egyházi törvényeket”.

Ugorjunk előre 2024. május 2-ára. 523-161 arányú szavazással az UMC Általános Konferenciája úgy döntött, hogy eltávolítja a Fegyelmi Könyvből a homoszexualitás ellen szóló záradékot. A küldöttek jóváhagyták azt a nyilatkozatot is, miszerint „a házasság szent, életre szóló szövetség, amely két hívő embert (… két, nagykorú, beleegyező személyt ) egyesít egymással, és mélyebb kapcsolatba hoz Istennel és a vallási közösséggel” (kiemelés tőlem).

Az Egyesült Metodista Egyház mostantól – hivatalosan – végezhet azonos neműek házasságkötéseit, szentelhet nem cölibátusban élő homoszexuálisokat, és finanszírozhatja az LGBTQ+ érdekvédelmi csoportokat.

A wesleyi hagyomány?

1740 körül egy John Wesley nevű anglikán prédikátor elkezdett metodista társaságokat alapítani – amelyek nevüket a szent életre való „módszeres” megközelítésükről kapták. Wesley eredeti célja a metodizmussal az volt, hogy megreformálja az Anglikán Egyházat, de a teológiai nézeteltérések végül egy külön felekezet kialakulásához vezettek.

Wesley szembeszállt kora antinomizmusával, amely azt tanította, hogy Krisztus halála nemcsak az áldozati törvényeket, hanem a Tízparancsolatot is eltörölte, felszabadítva a hívőket az engedelmesség rabságából. A Máté 5:17–20-ról szóló prédikációjában a prédikátor kifejtette , hogy „a Tízparancsolatban foglalt és a próféták által érvényesített erkölcsi törvényt Ő nem vette el. … E törvény minden része hatályban kell maradjon, az egész emberiségre nézve, és minden korszakban.”

Annak ellenére, hogy az UMC támogatja a melegházasságot, a felekezet továbbra is azt állítja, hogy Wesley örökségét viszi tovább. Íme, mit mond a Fegyelmi Könyvük az Ószövetség törvényeiről: „Az Ószövetség nem ellentétes az Újszövetséggel. … Bár a Mózes által Istentől kapott, szertartásokra és rítusokra vonatkozó törvény nem kötelező a keresztényekre nézve, … egyetlen keresztény sem mentes a morálisnak nevezett parancsolatok betartásának kötelezettsége alól” (VI. cikk).

Elhagyni Babilont

A„Queer Clergy Caucus” (Queer Papok Csoportja)nevű szervezetet magában foglaló egyházból való tömeges kivonulás sok keresztényt arra késztetett, hogy elgondolkodjon a Jelenések 18. fejezetében szereplő angyal kiáltásán: „Bukott a nagy Babilon” (2. vers), amelyet egy másik kiáltás követ: „Jöjjetek ki belőle, népem, hogy ne legyetek részesei bűneinek, és ne érjen titeket az ő csapásai” (4. vers).

Isten népe kijött a szó szerinti Babilonból, miután azt Kr. e. 539-ben Nagy Kürosz meghódította. A Jelenések könyvében azonban Babilon nem szó szerinti hely, hanem egy vallási hatalom szimbóluma, amelynek bukását az utolsó napokban hirdetik meg.

A 17. fejezetben Babilon egybeesik a „PARÁZNAK ANYJÁVAL” (5. vers). Ahogyan a tiszta asszony a hűséges egyházat szimbolizálja (12:1–6), úgy a parázna a hűtlen egyházat jelképezi. Ki ez a hűtlen asszony? János apostol nem hagy minket találgatni. Egyrészt „bíborba és skarlátba öltözött” (17:4) – ezek azok a színek, amelyeket a katolikus püspökök és kardinálisok évszázadok óta viselnek. A sötét középkorban a pápai egyház volt az, amely „megrészegedett a szentek és … Jézus vértanúinak véréből” (6. vers).

De ennek az „Anyaegyháznak”, ahogy magát nevezi, parázna leányai vannak. Kik ezek, ha nem azok a felekezetek, amelyek tőle származnak? Nem parázna nőkként születtek, hiszen egykor a reformáció fáklyáját hordozták. Ma azonban a protestáns egyházak többsége már nem „tiltakozik” Anya-Babilon hamis tanításai ellen.

Ráadásul a Babilon kifejezés „zűrzavart” jelent (1Mózes 11:9) – ez megfelelő leírás erre a bukott egyházak gyűjteményére, amelyek tanai egymásnak ellentmondanak!

Ebből a zavarból Isten hívja ki népét. Azok, akik meghallgatják a hívást, „megtartják Isten parancsolatait” (Jelenések 14:12) – mind a tízet. Azok, akik elhagyták azt az egyházat, amelyik nem tartja meg a hetediket, nagy lépést tettek a helyes irányba.

Ha többet szeretnél megtudni a Jelenések 17-ben szereplő „PARÁZNAK ANYJÁRÓL”, nézd meg„A másik nő” című tanulmányi útmutatónkat.

\n