A világ sorsa az ENSZ Közgyűlésén

Az ENSZ Közgyűlésének 76. ülésszakán tartott általános vitán – amelynek keretében az ENSZ-ben képviselt kormányok legfőbb tisztségviselői a mai világ legfontosabb kérdéseiről szólalnak fel – a félelem hangulata uralkodott.

Idén a találkozókra szeptember 21-től, keddtől szeptember 27-ig, hétfőig került sor – szeptember 26-át, vasárnapot kivéve.

Az éves általános vita azért jelentős, mert a Közgyűlés nem csupán beszélgetés. Az ENSZ hivatalos honlapja szerint„a Közgyűlés mindenki számára fontos lehetőséget kínál arra, hogy összeüljenek és kijelöljék a jövő irányát”, és„jelentős szerepet játszik a szabványalkotás és a nemzetközi jog kodifikációjának folyamatában”.

2017 óta az egyik kulcsfigurája António Guterres főtitkár, az ENSZ„főigazgatója”,egy olyan pozíció, amelyet egykor „a világ legnehezebb munkájának” neveztek. Katolikus szocialista és Portugália volt miniszterelnökeként Guterres feladata, hogy „a Biztonsági Tanács tudomására hozza minden olyan ügyet, amely véleménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi béke és biztonság fenntartását”.

A Biztonsági Tanács az ENSZ egyik szerve, amely „[elsődlegesen felelős] a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. … Bizonyos esetekben a Biztonsági Tanács szankciók kiszabására vagy akár erőszak alkalmazásának engedélyezésére is kényszerülhet a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében.”

Riasztás

Guterres rendszeresen tart„világhelyzetről szólóbeszédet”a vita megnyitásaként.

„A szakadék szélén állunk – és rossz irányba haladunk. … Azért vagyok itt, hogy riasztást adjak. A világnak fel kell ébrednie” – mondta Guterres idén nyersen.

Az ENSZ honlapján található egy lista azokról a bajokról, amelyekről úgy gondolják, hogy a világot ebbe a válságos helyzetbe sodorták: „A világjárvány nem az egyetlen probléma, amellyel a világnak szembe kell néznie. A rasszizmus, az intolerancia, az egyenlőtlenség, az éghajlatváltozás, a szegénység, az éhség, a fegyveres konfliktusok és más bajok továbbra is globális kihívások. Ezek a kihívások globális cselekvést igényelnek.” Ez úgy hangzik, mintha Krisztus saját jóslata lenne a világvégét bevezető jelekről (Lukács 21:10–19, 25, 26).

Guterres gondolataihoz a nemzetek vezetői tömegesen csatlakoztak. Az is egyértelmű volt, hogy a fő bűnös a klímaváltozás. Ibrahim Mohamed Solih, a Maldív-szigetek elnöke még arra is figyelmeztetett, hogy „a hőmérséklet további emelkedése »halálos ítéletet« jelent országának”.

De talán a legérdekesebb az egyetlen olyan ország képviselőjének beszéde volt, amely szándékosan „úgy döntött, hogy nem lesz az ENSZ tagja”.

A római katolikus egyház szent székének szeptember 25-én, szombaton elhangzott,a nemzetekhez intézett beszédében Pietro Parolin államtitkár kardinális alaposan elemezte az idei általános vita témáját, a „Reményen keresztül az ellenálló képesség építése” címet, nagyrészt Ferenc pápa korábbi beszédeiből és legújabb enciklikájából, a Fratelli Tutti-ból merítve. Sok szempontból ez Guterres, a szintén katolikus vezető nyitó monológjának kiterjesztésének tűnt.

Parolin ebben úgy tűnt, hogy „a remény útját” a világ minden emberének egyesülésének definiálja. Idézett Ferenc pápa legutóbbi magyarországi beszédéből: „A szövetség Istene arra kéri minket, hogy ne engedjünk a szeparatizmusnak vagy a pártérdekeknek. Nem akarja, hogy egyesekkel szövetségre lépjünk mások rovására. Inkább azt akarja, hogy az egyének és a közösségek mindenki számára a testvériség hídjai legyenek.”

Parolin kiemelte a Biztonsági Tanács létfontosságú szerepét is, amelynek „folyamatosan elkötelezettnek kell lennie amellett, hogy a nemzetközi békét és a jogállamiságot a nemzeti érdekek vagy pártideológiák fölé helyezze”.

A világ reménye

Valójában az, amit a katolikus egyház az emberi fajnak tulajdonít, a Biblia szerint csak „Krisztus által lehetséges, aki bennetek van, a dicsőség reménysége” (Kolossé 1,27). Krisztus az egyetlen, aki a Híd (János 1:51), az „egyetlen közvetítő Isten és az emberek között” (1 Timóteus 2:5), „a rés helyreállítója” (Ézsaiás 58:12).

Míg Parolin a „testvéri közelséget és a »az emberi szívekben jelen lévő jóság tartalékaira« alapuló reményt” hirdeti „a világnak szükséges gyógyszerként”, Isten Igéje kijelenti, hogy „senki sem jó, csak Egy, azaz Isten” (Márk 10:18). Csak egy Nagy Orvos van, aki ezt a gyógyszert adagolja. „Az [élet]fa levelei […] a nemzetek gyógyítására szolgálnak” (Jelenések 22:2), és csak egy királyságban találhatók meg, Isten mennyei királyságában.

A Biblia megjövendöli, hogy az ENSZ által annyira kétségbeesetten támogatott világbéke majdnem megvalósul, amikor „az egész világ [csodálja] és [követi] a fenevadat” (Jelenések 13:3), amikor „mindenki, aki a földön lakik, imádni fogja őt” – kivéve azokat, „akiknek a nevei … be vannak írva a világ teremtése óta megöletett Bárány életkönyvébe” (8. vers). Még egy olyan egyetemes törvény is születik majd, amely „mindazokat, akik nem imádják a fenevad képét, megöleti” (15. vers), talán még „a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása” ürügyével is.

Ha többet szeretne megtudni ezeknek a végső eseményeknek a csúcspontjáról, nézze meg Doug Batchelor lelkész„A fenevad bélyege” címűelőadását.

Igen, még sötétebb napok várnak a világra. És igen, valóban riasztást kell fújni – bár ez eltér attól, amit az általános vitában hangoztattak. Ismered a három angyal üzenetét? Tanulmányozd át ingyenes leckénket,az „Angyali üzenetek az űrből” címűt, hogy megtudd, hogyan készítheted fel magad és a világot a Nagy Remény, Jézus Krisztus visszatérésére.

\n