Tanulmány: A hit jót tesz az egészségnek

Régóta hangoztatják, hogy az istentiszteleteken való részvétel jót tesz a léleknek. De tudtad, hogy mostanában egyre több jel utal arra, hogy az egészségednek is jót tesz?

Egy olyan időszakban, amikor a koronavírus miatti félelem árasztja el a világot, az ember hite valóban számít.

A Daily Mail újság egyik cikkében a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) arról számol be, hogy „a vallásos emberek kevésbé hajlamosak elesni vagy megbetegedni”, mint azok, akik nem azok. Míg „a keresztények 68 százaléka, a zsidók 77 százaléka, a hinduk 72 százaléka, a szikhek 69 százaléka és a muszlimok 66 százaléka mondta, hogy elégedett az egészségével”, addig a vallásos meggyőződéssel nem rendelkezők közül csak 64 százalék jelezte, hogy elégedett.

Az életmódbeli döntésekre gyakorolt hatás

A hit és az egészség kapcsán tapasztalt jó hírek nagy része azoknak a vallásoknak tulajdonítható, amelyek elriasztják híveiket a dohányzástól. Az ONS tanulmánya szerint a vallás nélküliek 18 százaléka dohányzott, szemben a keresztények és muszlimok 11 százalékával, a hinduk 5 százalékával, a zsidók 4 százalékával és a szikhek 2 százalékával. (Sok felekezet tiltja a dohányzást tagjai körében, míg mások tolerálják, de elriasztják tőle híveiket.)

A tanulmány szerint az alkoholfogyasztás mértéke is egy másik tényező. A Daily Mail beszámolója szerint „a nem hívők nagyobb valószínűséggel fogyasztanak alkoholt, mint bizonyos vallások követői, például az iszlám, amely egyenesen tiltja, vagy a szikhizmus és a hinduizmus, amelyek elriasztanak tőle.” Ismét, sok keresztény felekezet is „egyértelműen tiltja” az alkoholfogyasztást, például a mértékletességi mozgalomként alapított Üdvhadsereg, valamint sok baptista egyház.

A lap beszámolója szerint a mentális egészségi állapotot mérő pontszámok is magasabbak voltak azoknál, akik valamelyik valláshoz tartoznak, mint azoknál, akik nem tartoznak semmilyen valláshoz. A keresztények, hinduk, szikhek és muszlimok mind 49 felett teljesítettek a 0-tól 100-ig terjedő skálán, szemben a vallás nélküliekkel, akik 48 pontot értek el.

Nem ez az első alkalom, hogy egy tanulmány pozitív egészségügyi eredményeket mutatott ki azok számára, akik aktívan részt vesznek vallási közösségekben. Egy 2018-as tanulmány, amelyet online publikáltak a Social Psychological and Personality Science folyóiratban és amelyet főként az Ohio Állami Egyetem kutatói végeztek, megállapította, „hogy a vallási hovatartozással rendelkező emberek közel négy évvel tovább éltek, mint azok, akiknek nincs kapcsolatuk a vallással”.

„A vallási hovatartozásnak szinte ugyanolyan erős hatása volt a hosszú élettartamra, mint a nemnek, ami évekkel meghosszabbítja az életet” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Laura Wallace.

A tanulmány egy másik szerzője, Baldwin Way szerint a vallás azért járhat együtt a hosszú élettartammal, mert számos különböző életmódbeli területre hatással van, az alkoholfogyasztástól (hasonlóan az ONS-jelentés megállapításaihoz) az imádkozáshoz hasonló „stresszcsökkentő gyakorlatokig”.

Istennek van mondanivalója

Néhányakat meglephet, hogy a hívő emberek életmódbeli döntéseinek sokasága a Bibliából származik, amelyet gyakran az élet „használati utasításának” neveznek. „A bor gúnyolódó, az erős ital verekedő, és aki általa tévútra kerül, az nem bölcs” – tanácsolja a Példabeszédek 20:1 az ivási szokásokról. „Semmiért se aggódjatok, hanem mindenben imádsággal és könyörgéssel, hálaadással mondjátok el kéréseiteket Istennek” – buzdít a Filippi 4:6 a stresszcsökkentésről. Kiderül tehát, hogy Istennek sok mondanivalója van az egészségünkről és a boldogságunkról.

Az Amazing Health Secrets: Eight Bible Principles for a Longer Life (Csodálatos egészségügyi titkok: nyolc bibliai alapelv a hosszabb életért) című könyvben Doug Batchelor lelkész azt vizsgálja, mit mond Isten az egészség megőrzéséről és javításáról. Az 1. rész a táplálkozás, a testmozgás és a víz kulcsfontosságú elemeire koncentrál. A 2. részben a vendégelőadó, Dr. David DeRose olyan alapelveket oszt meg, mint a napfény, a mértékletesség, a levegő, a pihenés és az Istenbe vetett bizalom.

Egyrészt Isten azt akarja, hogy az emberek egészségesek legyenek: „Szeretteim, imádkozom, hogy mindenben boldoguljatok és egészségesek legyetek, ahogyan a lelketek is boldogul” – áll a 3 János 2-ben. És évszázadokkal János levele előtt Isten ezt az ígéretet tette az Exodus 15:26-ban: „Ha szorgalmasan hallgatsz az Úr, a te Istened szavára, és azt cselekszed, ami az Ő szemében helyes, ha figyelmesen hallgatsz az Ő parancsaira, és megtartod az Ő minden rendelését, akkor nem hozok rád egyetlen olyan betegséget sem, amelyet az egyiptomiakra hoztam. Mert én vagyok az Úr, aki meggyógyít téged.”

Ezt nem szabad valamiféle viszonossági tranzakciónak tekinteni köztünk és Isten között; a Bibliát nem szabad a COVID-19 vagy bármely más betegség elleni csodaszerré alacsonyítani. Az ok, amiért Isten ilyen életmódra tanítja népét, az, hogy szeret minket, mert fel akar készíteni minket azokra a megpróbáltatásokra és szenvedésekre, amelyekkel kétségtelenül szembesülünk ebben az életben, és mert azt akarja, hogy a testi egészségünkön túl a lelki egészségünkre is tekintsünk.

Amit Isten fizikailag megtehet értünk, azt lelkileg is megteheti. Ő ennél sokkal többet akar adni nekünk ezen a földön; örök életet akar adni nekünk Vele: „Azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen” (János 10:10).

Tudj meg többet erről a bőséges életről, Isten végső céljáról veled kapcsolatban, Doug lelkész szombatiskolai leckéjéből,„Ima, gyógyulás és helyreállítás”címmel,amelyben kijelenti: „Végül is a célunk nem az, hogy az embereket egészségesebb bűnösökké tegyük, hanem hogy Jézusban található örök életre mutassunk nekik.”

\n