A kereszténység és a New Age – Mérgező hit?

Ha a legújabb kutatásoknak hihetünk, drámai változás ment végbe abban, ahogyan egyes amerikaiak gyakorolják vallásukat. Míg a hívőket korábban egy adott vallás „meggyőződéses” tagjainak tekintették, manapság sokan ötvözik a hagyományos hitet – például a kereszténységet – a tőle szembetűnően eltérő „New Age” gyakorlatokkal.

Kristályenergia

A Religion News Service (RNS) jelentése szerint a 28 éves Amanda jellemző példája ennek a tendenciának. Bár egykor hetente járt templomba, Amanda felhagyott az istentiszteletekkel „saját rituáléi” kedvéért – áll a jelentésben. „Énekelek, vagy elmegyek Kundalini (jóga) órára, és csoportban meditálok” – mondta a Los Angeles-i lakos.

Kristályokat tart az éjjeliszekrényén, és néhányat egész nap magánál hord. „Az általuk hordozott energia ősi energia” – magyarázta Amanda. „Segít a saját energiádnak, ha velük dolgozol, ha a közelükben vagy.”

A Pew Research Center „Religion & Public Life” projektje szerint Amanda a „Diversely Devout” (sokszínűen vallásos) kategóriába tartozna – azok közé, akik „nemcsak demográfiailag, hanem hitükben is sokszínűek. Ez az egyetlen csoport, amelynek szilárd többsége azt állítja, hogy hisz Istenben, „ahogyan a Biblia leírja”, valamint a médiumokban, a reinkarnációban és a fizikai tárgyakban rejlő spirituális energiában.”

Tai chi és judaizmus

A kaliforniai Berkeleyben Jeffrey is ötvözi a tai chit a zsidó gyakorlatával: „Nincs tekintély. Az emberek válogathatnak, választhatnak és felfedezhetnek. Úgy tekintek rá, mint egy szellemi, szabad formájú módszerre, amellyel kapcsolatba léphetünk önmagunkon kívüli dolgokkal” – mondta az RNS-nek.

Érdekes módon mind Amandát, mind Jeffreyt a Pew kutatói a „Diversely Devout” (sokszínűen jámbor) csoport tagjainak tekintenék, azaz azoknak a csoportjának, akik „rendkívül vallásosak”, de gyakorlásuk változatos. Bár ez a sokszínű csoport a legkisebb százalékot képviseli az összes kategóriában, mégis „hűségesebbnek” tekintik őket, mint azokat, akik „spirituálisak”, de gyakran nem tartoznak semmilyen egyházhoz.

Van még egy maradvány a hagyományosabb hívők közül: a Pew által megkérdezettek körülbelül 29 százaléka vagy „vasárnapi hívő”, aki „aktívan részt vesz a hitgyakorlásban és a gyülekezet életében”, vagy „Isten és a haza híve”, aki „társadalmi és politikai szempontból konzervatív”. (A Pew szerint a megkérdezettek mintegy 12 százaléka a spektrum másik végén helyezkedik el, akik úgy vélik, hogy „a szervezett vallás több kárt okoz, mint hasznot”, és „politikailag liberálisnak” tartják magukat.

) De míg a válogatás, a kiválasztás és a felfedezés egy büféétteremben jól működhet, a spirituális életben ez drámai – és negatív – következményekkel járhat.

Aranyborjak

Miután az izraeliták imádták az aranyborjút, miközben várták, hogy Mózes visszatérjen a Sínai-hegyen Istennel való találkozásáról, az Úr konkrét utasításokat adott Mózesnek arra vonatkozóan, mit kell tennie a népnek, amikor belépnek az Ígéret Földjére: „El kell pusztítanotok az oltáraikat, összetörni a szent oszlopokat, és kivágni a fából faragott bálványokat (mert nem imádhattok más istent, mert az Úr, akinek neve Féltékeny, féltékeny Isten), nehogy szövetségre lépjetek a föld lakóival, és azok paráználkodjanak az isteneikkel” (2Mózes 34:13–15).

Elismerem, ez nem úgy hangzik, mint az a puha, minden út a mennybe vezető istenség, akiben sokan hinni akarnak. Mindazonáltal mindenki hozzáférhet Isten üdvösségéhez; ezért Ő mindenkit felszólít, hogy jöjjön hozzá, és fogadja el az örök életet.

\n