Jóslatok és a benzinkútnál tapasztalt nehézségek

Amikor a múlt hónapban háború tört ki az európai kontinensen, sok amerikai azt hitte, hogy Vlagyimir Putyin elnök inváziója nem fogja őket különösebben érinteni. Talán a tőzsde is megroggyan majd, ahogyan az ilyen nemzetközi zavargások idején mindig szokott – de végül mindig talpra áll, nem igaz? Sokan úgy gondolták, hogy ez is csak egy újabb távoli háború lesz, és bár a szenvedés szörnyű, ők reggel felkelhetnek, megreggelizhetnek, beülhetnek az autóba, és szokás szerint elhúzhatnak a munkába.

Sokan azonban rájönnek, hogy az autóval való munkába járás – vagy bárhová máshová – most sokkal drágább, mint néhány héttel ezelőtt. Kiderült, hogy ez a távoli földön zajló háború ott érte el az amerikaiakat, ahol a legjobban fáj: a pénztárcájukban – és nem is kicsit. A benzinárak úgy szöknek az égbe, mint Jeff Bezos rakétái.

Miért okoz az orosz–ukrán háború a benzinárak emelkedését, és mit jelenthet ez mindannyiunk számára?

Fosszilis tüzelőanyagok

Bármit is gondoljon az ember a klímaváltozás veszélyéről és a megújuló energia hatásainak enyhítésére irányuló lehetőségekről, egy dolog biztos: a fosszilis tüzelőanyagok – a szén, az olaj, a gáz – nem fognak hamarosan eltűnni. A világ több mint egy évszázada nagymértékben függ a szénalapú termékektől, és az árvizekről, aszályokról, hőhullámokról, éhínségekről, a tengerszint emelkedéséről és a hurrikánok súlyosbodásáról szóló összes borzalmas jóslat sem fog ezen változtatni.

Az amerikai gazdaságot hajtó energia nagy része fosszilis tüzelőanyagokból származik.„Az Egyesült Államok teljes energiaigényének 81%-át olajból, szénből és földgázból fedezi, amelyek mind fosszilis tüzelőanyagok. Ezekre a tüzelőanyagokra támaszkodunk otthoneink fűtéséhez, járműveink üzemeltetéséhez, az ipar és a gyártás energiaellátásához, valamint az áramellátáshoz.” Valóban, 2040-re a világ energiaigényének körülbelül 77 százaléka továbbra is fosszilis tüzelőanyagokból fog származni.

Ez az olaj iránti „függőség” ma különösen problémás, mivel a világ második legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-exportőre Oroszország, az a nemzet, amely megszállta Ukrajnát. Az orosz olaj bojkottját bevezető országok és a szállítások leállításával fenyegetőző Putyin között a világ fosszilis tüzelőanyagoktól való függése sokkal bizonytalanabbá vált – és hirtelen sokkal drágábbá is.

Fájdalom a benzinkútnál

Az amerikaiak jelenleg rekordáron fizetnek a benzinért. Bár az ár naponta, sőt naponta többször is ingadozik, a benzin átlagára gallononként körülbelül 4,34 dollár, ami a valaha mért legmagasabb érték. (A 2008-as üzemanyag-válság idején 4,11 dollárt ért el.) A kaliforniaiak gallononként körülbelül 5,69 dollárt fizetnek; egyes helyeken az autósok gallononként akár 7,00 dollár felett is fizetnek.

„Súlyos a helyzet, és nem fog hamarosan javulni. A magas árak valószínűleg nem napokig vagy hetekig fognak tartani, mint 2008-ban, hanem hónapokig” – mondta Patrick De Haan, a Gas Buddy elemzője. Hozzátette, hogy a Gas Buddy „arra számít, hogy az éves országos átlag a valaha mért legmagasabb szintre emelkedik”.

Az infláció Amerikában már így is a legrosszabb az elmúlt évtizedekben. De most, ahogy a benzinárak emelkednek, úgy fog emelkedni mindennek az ára a gazdaságban, ami akár csak távolról is kapcsolódik a benzinárakhoz – ami gyakorlatilag minden: Az élelmiszerektől, amelyeket benzinfaló teherautókkal kell a boltok polcaira szállítani, a benzinfaló repülőgépekkel és buszokkal történő üzleti utazásokon át, a kőolajalapú termékekig, mint például a rúzs, a fogkrém, a festék és még a WC-ülőkék is – mindezek és még sok más idővel drágulni fog.

Ez a gazdasági növekedés lassulását jelenti, ami további problémákhoz vezet a már amúgy is megterhelt amerikai gazdaságban, amely még mindig próbál felépülni a COVID-19-járványból.

Ukrajnát „Európa gabonakamrájának” is nevezik. A világ búzatermésének egynegyedét és napraforgótermékeinek felét exportálja. Mindez a termelés jelentősen visszaesik, ha nem is áll le teljesen, mivel sok ukrán gazda letette a szántóját, és helyette páncéltörő rakétákat vett a kezébe – ami azt jelenti, hogy a háború a búzaárak megduplázódásához vezethet, ami veszélybe sodorhatja azokat a nemzeteket, amelyek már a háború kitörése előtt is küzdöttek a lakosság élelmezésének biztosításával.

A British Broadcasting Corporation arról számolt be, hogy „a Világélelmezési Program vezetője, David Beasley figyelmeztetett: az ukrajnai konfliktus a globális élelmiszerárak meredeken emelkedéséhez vezethet, ami katasztrofális hatással lenne a világ legszegényebbjeire”.

A gazdasági vonatkozások

Még túl korai megmondani, hogyan fog alakulni ez az olaj- és élelmiszer-válság, bár nem kell prófétának lenni ahhoz, hogy tudjuk: a következő napokban és hetekben még rosszabb lesz a helyzet, mielőtt javulna – ha egyáltalán javul. Még ha holnap véget is érne a háború, a világ soha többé nem lesz ugyanaz.

Fontos megjegyezni, hogy a Jelenések könyve hangsúlyozza a gazdasági válságok szerepét a végső eseményekben. Például a 13. fejezet gazdasági bojkottokat jósol azok ellen, akik hűségesek maradnak Istenhez, miközben a világ kétségbeesetten próbálja megmenteni magát a növekvő káosztól. A Jelenések 18:11–19 pedig a világgazdaság végső, teljes összeomlását jósolja meg.

Ahogy a háborúk és a háborús hírek destabilizálják a régiókat, a világ egymással összekapcsolt gazdaságai súlyos kihívásokkal fognak szembesülni. A létfontosságú erőforrásokhoz, köztük a gázhoz és az élelmiszerhez való hozzáférés egyre nehezebbé válik, és a kormányok kénytelenek lesznek olyan drasztikus intézkedésekkel beavatkozni, amelyek csapást mérnek polgári és vallási szabadságjogainkra.

Hogy ez hogyan fog bekövetkezni, senki sem tudja, de az ukrajnai háború, a gázárak hirtelen emelkedése és az ebből fakadó gazdasági instabilitás rávilágít arra, hogy mennyire törékeny valójában a bukott, bűnnel teli civilizációnk. Ha többet szeretne megtudni a végidő eseményeiről és arról, hogyan készülhet fel rájuk, nézze meg ingyenesen Doug Batchelor lelkész öt részes sorozatát , A prófécia utolsó napja címmel.

\n