Egy gyülekezet nélküli keresztény?

K. Lehet-e valakinek Isten kegyében részesülnie úgy, hogy a Biblia tanításai szerint él, de nem jár templomba?

V. Először is fontos megjegyezni, hogy sokan lesznek a mennyben, akik nem tartoztak egyházhoz, akár azért, mert nem volt rá lehetőségük, akár más okból, ami megakadályozta őket abban, hogy élvezhessék ezt a kiváltságot. De a kereszténység egyik legfontosabb alapelve, hogy Krisztus testébe kerülünk megváltásunk által, ami az egyház másik neve. Amikor megkeresztelkedünk, Krisztus testének részévé válunk, és belépünk az egyházba.

Ezért én viszont azt kérdezném: Miért mondaná valaki, hogy szereti Istent és az Ő igazságát, de nem kíván szeretetben közösségben lenni az Ő népével? Ez az egyik oka annak, hogy Isten azt akarja, hogy templomba járjunk – mert ott vannak hasonló hitű és hasonló gondolkodású emberek. Ez valóban segít megerősíteni hitünket, és felelősségre vonhatóvá tesz minket.

Ez egyben kiváló környezet arra is, hogy fejlesszük egymás iránti szeretetünk képességét. Az emberek a szeretetről szóló legfontosabb tanulságokat a biológiai családjuk keretében tanulják meg. Az egyházi családok ugyanazt a dinamikát követik, különösen az új hívők esetében. Ha valaki azt mondja: „Hiszek Istenben és a Bibliában, és meg akarok térni és megkeresztelkedni, de nem akarok templomba járni”, számomra ez úgy hangzik, mintha egy férfi azt mondaná menyasszonyának: „Szeretlek, feleségül akarlak venni, de nem akarok veled élni.” Ez azt jelenti, hogy a házasság előnyeit akarod, de a hozzá tartozó kapcsolatot nem. A keresztény élmény részét képezi a gyülekezettel, a hívők közösségével való kapcsolat.

Egyszer remeteként éltem – egy barlangban, távol a társadalomtól. Ilyen magányban az ember hajlamos excentrikussá válni. A társadalomtól való elszigetelődés és a társas kapcsolatok hiánya hatással van az elmére; az agy valahogy elsorvad. Az ember társaságban alkalmatlanná válik. Ugyanígy fontos, hogy a keresztények társasági életet éljenek a többi hívővel a közös istentiszteleteken és összejöveteleken, hogy elkerüljék a lelki excentrikusságot és alkalmatlanságot.

Ez Isten ajándékának része, ezért arra biztatom minden keresztényt, hogy keressen magának egy bibliai egyházat, ahol Isten családjának érett tagjává válhat. „És az Úr naponta növelte az egyházat azokkal, akik üdvözültek” (ApCsel 2,47).

További tanulmányozáshoz: Efézus 2:20-22; ApCsel 20:28; Zsidók 3:6

\n