Mi a helyzet a keresztény szórakoztatóiparral?

K. Milyen bibliai alapelveket kell szem előtt tartanunk a szórakozás terén?

V. Ez manapság nagyon aktuális kérdés, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az internet, az okostelefonok, a mozgó hirdetőtáblák és a HD-televíziók megjelenésével az átlagembernek naponta egy szünet nélküli szórakoztatóipari hirdetésekből álló áradatban kell úsznia. A történelem során még soha nem volt olyan korszak, amikor a keresztények érzékeit ennyire támadta volna a világi média, mint ebben a században.

Tisztában kell lennünk tehát azzal, hogy a Biblia mércéje nagyon magas. A Filippi 4:8-ban ezt olvassuk: „Minden, ami tiszta, minden, ami kedves, minden, ami jó hírű… ezekre gondoljatok.”

Ha ezeket a kritériumokat alkalmazod arra, amit nézel, olvasol és hallgatsz, akkor a legjobb tanácsot követed. Felemelő a szórakozásod? Nemes? Igaz? Ezek azok a tesztek, amelyeket Pál alkalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan határozzuk meg, mire gondolunk és mit engedünk be az elménkbe.

Dávid király így ír: „Nem teszek gonosz dolgot a szemem elé” (Zsoltárok 101:3). Ha ezt irányelvként követjük, nagyobb valószínűséggel választunk olyan tevékenységeket, amelyek ápolják a Lélek gyümölcseit az életünkben.

Nyilvánvaló, hogy minden keresztény elismeri, hogy bűn hazudni, ölni, lopni vagy házasságtörést elkövetni, de valahogy, amikor arról van szó, hogy szórakozásként nézzük vagy olvassuk, ahogy mások megszegik ezeket a parancsolatokat, sikerül magunknak bebeszélnünk, hogy ez rendben van. Tényleg?

Pál azt mondja, hogy „Isten igazságos ítélete” nemcsak azokra fog lesújtani, akik ezeket a dolgokat cselekszik, hanem azokra is, akik „jóváhagyják azokat, akik ezeket cselekszik” (Róma 1:32 NKJV). Más szavakkal, sok keresztény úgy dönt, hogy helyettes bűnözés útján vétkezik, azáltal, hogy mások bűneiből szórakoztatja magát, legyenek azok valósak vagy kitaláltak.

Senki sem menekülhet az igazság elől, hogy az megváltoztat minket, amit látunk. „Mi pedig mindnyájan, leplezetlen arccal, mintha tükörben néznénk, az Úr dicsőségét látjuk, és dicsőségről dicsőségre átalakulunk ugyanazon képmásba, az Úr Lelke által” (2Korinthus 3:18 NKJV). Amikor imádkozunk és Jézusra tekintünk, olyanok leszünk, mint Ő. Amikor imádkozunk és a világra tekintünk, olyanok leszünk, mint a világ.

Végül is ez a lényeg. „Mit tenne Jézus?” Mit nézne, mit olvasna és mit hallgatna?

Ha hirtelen besétálna a szobádba, gyorsan átkapcsolnál egy másik csatornára, a regényt a párnád alá csúsztatnád, vagy törölnéd a böngésző előzményeit? Valójában Ő és angyalai már most is ott vannak, ezért ezek nagyon jó kérdések, amelyeket minden helyzetben fel kell tenned magadnak.

A keresztény Krisztus követője, ezért Jézus példájának kell a legfontosabbnak lennie a gondolatainkban és a szívünkben. Az egyetlen módja annak, hogy ezt valóban megtudjuk, az, ha a Biblián keresztül tanulmányozzuk Őt, hogy jobban megismerjük. „Legyen bennetek az a gondolkodásmód, amely Krisztus Jézusban is volt” (Filippi 2:5 NKJV).

\n