Bibliai tanulmányi útmutatók

A fenevad bélyege.

Lesson 20

Egy b?rbe tetovalt szam, vagy egy b?rbe epített szamítógepes chip? Netan valami igazan körmönfont módszer? Az egesz Biblia egyik legfelreertettebb prófeciajat kell szemügyre vennünk − mert ha valamiben, hat ebben a temaban igazan fontos a tisztanlatas. am a fenevad belyegenek tanulmanyozasa soran óhatatlanul el?kerül nehany erzekeny kerdes: neveknek kell elhangozniuk es konkret tenyeket kell nevükön neveznünk. Korantsem nepszer? dolog ez manapsag, mindazaltal nekünk eltökelteknek kell e tekintetben lennünk, mert Isten szereti az ? nepet es azt akarja, hogy ismerjek meg az igazsagot. Ez az üzenet nem a mienk, hanem Jezuse. Marpedig ha az örök halal leselkedik mindazokra, akik felveszik magukra a fenevad belyeget, b?n lenne, ha nem vinnenk el szamukra ezt az üzenetet. Ezt a tanulmanyt, meglehet, az alabbi figyelmeztetessel kellene indítani: „AZ ÖRDÖG NEM AKARJA, HOGY aTOLVASD E TANULMaNYT eS VaLASZOLJ ANNAK KeRDeSEIRE. Olvasd el Jelenesek könyve 13:1-8, 14:9-12 szakaszait, tovabba a 16-18. fejezeteket, majd imadkozz, hogy a Szentlelek adjon neked ?szinte es ert? szívet, hogy így erkezz revbe e tanulmanytúra vegen.

Fontos figyelmeztetes
A 2. tanulmany alapjan vilagos lehet szamunkra, hogy felelmetes haború zajlik Isten es az ördög között. Ez a haború evszazadok óta tombol − egesz pontosan azóta, hogy Lucifer, a menny leger?sebb angyala fellazadt Isten ellen. A hozza csatlakozó angyalokkal egyben megpróbalt Isten fölebe kerekedni, kíserletet tett a vilagegyetem feletti uralom megszerzesere. Istennek es a h?seges angyaloknak nem volt mas valasztasuk, ki kellett zarniuk Lucifert es az ? angyalait a mennyb?l. Lucifer, aki az ördög illetve Satan neven valt ismertte, haragra gerjedt. Minden egyes esztend?vel n?ttön-n?tt benne az eltökeltseg, hogy elpusztítja Istent es uralma ala hajtja a vilagegyetemet. Lazadasaban egeszen megdöbbent? módon sikerült megnyernie a földön el? emberek túlnyomó többsegenek tamogatasat is. Az Úr is igenyli az emberek h?seget es tamogatasat, ? azonban mindenkinek megadja ebben a döntes szabadsagat. Hamarosan eljön az az id?, amikor kivetel nelkül valamennyi ember felsorakozik vagy Satan vagy Isten mögött. A Satan es az Isten közötti vegs? harc küszöben allunk, e harcról pedig Jelenesek könyveben talalunk leírast. Ez a könyv bemutatja, hogy Istennek van egy jele, egy jegye, aminek segítsegevel azonosítani fogja nepet. Satannak is van egy jele vagy jegye, amely azonosítani fogj az ? tamogatói köret. Satan, mint azt mar megszokhattuk, egy földi hatalom altal fejti ki munkajat (ezt a hatalmat Jelenesek könyveben egy vadallat fogja jelkepezni), ? fogja kikenyszeríteni az ? jelvenyenek felvetelet. Jelen tanulmanyunk fel fogja tarni a vadallat jelenek − azaz a fenevad belyegenek − mibenletet, amit valamennyi, a veg idejen el? elveszett lelek magara fog venni. Ha nem tudod, mi az ? „belyeg-e, hogyan fogod elkerülni annak felvetelet?

1. Ahhoz, hogy megtudjuk, mi a fenevad „belyeg-e, el?bb azonosítanunk kell a fenevadat. Milyen leírast ad a Biblia a fenevadról?

Valasz:   Jelenesek könyve 13:1-8, valamint a 16-18. fejezet 11 azonosító jeggyel szolgal. Az alabbiakban el?soroljuk ezeket:

A. A tengerb?l tamad (1. vers).

B. Daniel könyve 7. fejezetenek negy vadallatat egyesíti magaban (2. vers).

C. A sarkany adja annak erejet es hatalmat (2. vers).

D. Halalos sebet ejtenek rajta (3. vers).

E. A halalos seb be fog gyógyulni (3. vers).

F. Er?s politikai hatalom (3. es 7. vers).

G. Er?s vallasi hatalom (3. es 8. vers).

H. Karomlasokat szól (1., 5-6. vers).

I. Hadakozik a szentekkel es legy?zi ?ket (7. vers).

J. 42 hónapon at uralkodik (5. vers).

K. Van egy titokzatos szama, a 666 (18. vers).

Ismer?sen cseng e pontok egyike-masika? Bizonyara! Többükkel mar korabban is talalkozhattunk akkor, amikor Daniel könyve 7. fejezete alapjan az Antikrisztusról folytattunk tanulmanyt. Jelenesek könyveben a „fenevad csupan egy masik neve az „Antikrisztus-nak, amely, mint azt Daniel könyve 7. fejezeteb?l megtudhatjuk, a papasag.

Daniel es Jelenesek könyveben a jövendöleseknek gyakran vannak egyazon vonatkozasai mar korabban elhangzott jövendölesekkel, de mind ahanyszor új elemekkel egeszülve ki, amelyekkel a jövendöleseket meg biztosabb alapokra allítjak. Ily módon bízvast varhatjuk, hogy ezen tanulmany segítsegevel is új dolgokat tudhatunk majd meg az Antikrisztusról. Vizsgaljuk meg azert egyenkent mind a 11 pontot, amelyek a fenevadat jellemzik.

A. A tengerb?l tamad (Jel 13:1).
A tenger (vagy víz) a jövendölesekben mindig nepekre vagy lakott területre utal (Jel 17:15). Ily módon a fenevad, avagy az Antikrisztus, az akkor ismert vilag letelepedett nepei közül tamad majd. Mint tudjuk, a papasag Nyugat-Európaban indult útjara, így tehat e tekintetben raillik a jellemzes.

B. Daniel könyve 7. fejezetenek negy vadallatat egyesíti magaban (Jel 13:2).
Tanulmanyozd az alabbi összevetest, aminek alapjan meglathatod, mennyire összetartoznak az egyes elemek:

Daniel könyve 7. fejezete a negy vadallatot az Antikrisztus, vagyis a fenevad reszekent abrazolja, mivel a papasag mind a negy birodalomból különböz? pogany hiedelmeket es hitgyakorlatokat ötvözött magaba. Mindezeket spiritualis köntösbe öltöztette, hogy aztan kereszteny tanítasokkent terjessze azokat szeles e vilagon. Szamtalan törteneti elemzes tamasztja ala a fentieket, ezekb?l közlünk az alabbiakban egyet: „A papasag bizonyos tekintetben intezmenyi szervezetet a Római Birodalom szervezeter?l masolta, megtartotta es felviragoztatta Szókratesz, Platón es Arisztotelesz gondolatait, amik a barbaroktól es a Keletrómai Birodalmon keresztül jutottak el hozza, de mindig önmaga maradt: barmilyen küls? forrasból merített is, valamennyi alkotóreszt mindig alaposan atsz?rte magan.¹ Ez a pont is hatarozottan raillik a papasagra.

C. A fenevad er?t, kiralyiszeket (f?varost) es hatalmat kap a sarkanytól (Jel 13:2).
A sarkany azonosítasahoz Jelenesek könyve 12. fejezetehez folyamodunk, amelyben Isten vegidei egyhazat egy tiszta asszony kepeben szemlelhetjük. A tiszta asszony a prófeciakban Isten igaz nepet illetve egyhazat jelenti (Jer 6:2 ezs 51:16). (A 23. tanulmanyban reszletes tanulmanyt fogunk folytatni Isten vegidei egyhazaról Jelenesek könyve 12. fejezete alapjan. A 22. tanulmany pedig Jelenesek könyve 17-18. fejezetet fogja magyarazni, ahol is a bukott egyhazak egy bukott n? es annak bukott leanyainak kepeben allnak el?ttünk.) A tiszta asszony az abrazolas szerint terhes es szülni keszül. A sarkany a közelben ólalkodik es azt remeli, hogy amikor a kisgyermek megszületik, „felfalhatja. A kisgyermek azonban kikerüli a sarkany karmait, betölti küldeteset, majd felmegy a mennybe. A gyermek ketsegkívül Jezus, akit Heródes meg akart ölni, s ezert öletett meg minden kisgyermeket Betlehemben (Mt 2:16). A sarkany tehat a pogany Rómat jelkepezi, amelyben Heródes az egyik tartomany kiralya volt. Heródes titkos terve mögött a felbujtó hatalom termeszetesen az ördög volt (Jel 12:7-9). Satan a legkülönböz?bb kormanyzatokon − jelen esetben ez a pogany Róma volt − keresztül munkalkodik, hogy ekkeppen veghezvigye visszataszító terveit.

Noha szamtalan letezik, mindössze ket olyan törtenelmi utalast idezünk, amelyek alatamasztjak a prófecia bizonysagtetelet: (1) „A Római Egyhaz … a Római Vilagbirodalom helyebe tolta fel magat, annak lett tenyleges folytatója. …A papa … pedig Caesar utóda. ² (2) „A hatalmas katolikus egyhaz nem volt mas, mint a megkeresztelt Római Birodalom. Róma csak annyiban öltött új format, amennyiben új hitre tert. A regi birodalom f?varosa lett a kereszteny birodalom f?varosa is. A Pontifex Maximus hivatalat a papa vitte tovabb. ³ Ez a pont is raillik tehat a papasagra. F?varosat es hatalmat a pogany Rómatól kapta.

D. Halalos sebet ejtenek rajta (Jel 13:3).
A halalos sebet akkor ejtettek rajta, amikor Napóleon tabornoka, Alexander Berthier 1798. februarjaban bevonult Rómaba es fogsagba vitte VI. Pius papat. Napóleon kes?bb, a papa halalakor rendeletben rögzítette, hogy a papai hatalomnak vege szakadt. A papa 1799 augusztusaban halt meg Franciaorszagban. “Fel Európa ekkor úgy gondolta … hogy ha nincs papa, akkor nincs papasag sem. ⁴

Ez a pont tehat szintúgy raiillik a papasagra.

E. A halalos seb meggyógyul es az egesz föld imadni fogja a fenevadat (Jel 13:3).
Meggyógyulasa óta a papasag ereje n?ttön-n?tt, egeszen napjainkig, amikor is ? az egyik leger?sebb vallasi-politikai szervezet es hatalmi központ vilagszerte. Martin Malachi, igazi vatikani bennfenteskent es hírszerzes-szakert?kent az alabbiakat tarja fel az E ver kulcsai cím? bestsellereben ⁵ (oldalszamok zarójelben):

F. Er?s politikai hatalom lesz (Jel 12:3,7).
Lasd ezzel kapcsolatban az „E pont kapcsan leírtakat.

G. Rendkívül er?s vallasi szervezet valik bel?le (Jel 13:3,8).
Lasd ezzel kapcsolatban is az „E pont kapcsan leírtakat.

H. Karomlasokat szól (Jel 13:5-6).
A papasag az istenkaromlas b?net követi el azzal, hogy papjai azt allítjak, hogy van joguk megbocsatani a b?nöket, papai pedig azt allítjak magukról, hogy ?k Krisztus.

I. Hadakozik a szentekkel es legy?zi ?ket (Jel 13:7).
A papasag a közepkor folyaman a szentek millióit üldözte es pusztította el.

J. Uralmanak ideje negyvenket hónap lesz (Jel 13:5).
A papasag negyvenket hónapon at uralkodott, ami 1260 evvel egyenl?. Ez a Kr. u. 538 es 1798 közötti id?szakra esik.

A H-tól a J-ig valamennyi pont egyertelm?en raillik a papasagra. Csupan azert szóltunk ezekr?l annyira erint?legesen, mert ezeket alaposan kielemeztük a 15. tanulmany 8. kerdesenek „E, „G es „H pontjainal.

K. Van egy titokzatos szama, a 666 (Jel 13:18).
E vers szerint ez egy „emberi szam, majd Jelenesek könyve 15:2 azt is kijelenti, hogy ez a “nevenek szama”. Milyen emberre gondolhatunk a papasaggal kapcsolatban? Termeszetesen mindnyajunknak a papa jut eszünkbe. Mi is az ? hivatalos neve? Lassuk csak az err?l szóló katolikus nyilatkozatot: „A római papa címe ez: „Vicarius Filii Dei (magyarul Isten Fianak földi helytartója).⁶ Martin Malachi, az E ver kulcsaiban szinten ezt a címet hasznalja a papara vonatkozóan (114. es 122. oldal). Egy Jelenesek könyve 13:18-höz f?zött labjegyzet szerint egynemely Douay-i [katolikus] fordítas szerint a szóban forgó helyen ez all: „Nevenek szamerteke adhatja ki a keresett szamot. Figyeld meg a mellekelt abra segítsegevel, milyen vegeredmenyhez jutunk e nev szamertekenek összeadasakor.

A papasag ezúttal is eleget tesz az ismervnek. A „belyeg-et visel? vadallat a papasag. Egyetlen mas hatalom sem kepes eleget tenni ezeknek az Istent?l szarmazó azonosító jegyek ismerveinek. Miutan sikerült beazonosítanunk a vadallatot, felismerhetjük, mi az ? belyege, vagyis hatalmanak jelkepe. El?tte azonban nezzük meg, mi Isten hatalmanak a jele.

¹Andre Retif: The Catholic Spirit (A katolikus szellem), angolra ford. Dom Aldhelm Dean, A katolicizmus 20. szazadi enciklopediajanak 88. kötete (New York, Hawthorne Books, 1959), p. 85.

²Adolf Harnack: What is Christianity? Mi a keresztenyseg?, angolra fordította Thomas Bailey Saunders (New York: Putnam, 2. − javított − kiadas, 1901), p. 270.

³Alexander Clarence Flick: The Rise of the Mediaeval Church A közepkori egyhaz születese (reprint: New York, Burt Franklin, 1959), pp. 148, 149.

⁴Joseph Rickaby: „The Modern Papacy Lectures on the History of Religion „A modern papasag Vallastörteneti el?adasok, 24. el?adas, (London: Catholic Truth Society [Katolikus Igazsag Tarsasaga], 1910), p. 1.

⁵(New York, Simon & Schuster, 1990)

⁶„Valaszok az olvasói kerdesekreOur Sunday Visitor (Vasarnapi vendegünk), 1914. november 15.

2. Mi Isten hatalmi jegye illetve jelkepe?

„es adtam nekik szombataimat is, hogy legyenek jegyül köztem es ?közöttük; hogy megtudjak, hogy en vagyok az Úr, az ? megszentel?jük (Ez 20:12). „Legyen közöttem es az Izrael fiai között örök jel ez: mert hat napon teremtette az Úr a mennyet es a földet (2Móz 31:17).

Valasz:   Isten az alant olvasható igekben arról beszel, hogy a szombatot teremt? hatalmanak es megszentel? (megteresre vezet? es üdvözít?) erejenek dics? jegyekent adta nekünk. A Bibliaban a pecset, a jel, a jegy es a jelzes szó valtófogalmak, egymassal felcserelhet?k.⁷ Isten jele, a szombat az ? szent erejenek, Teremt?kent es Üdvözít?kent való uralkodasanak jelkepe. Jelenesek könyve 7:1-3-ben az all, hogy ez a jel fel lesz írva az ? nepenek homlokara (ami Zsid 10:16 szerint az elmet jelenti). Ez azt fogja jelenteni, hogy az ? tulajdonai lesznek es az ? jellemevel bírnak. Zsid 4:4-10 ezt azzal er?síti meg, hogy amikor belepünk az ? nyugodalmaba (elnyerjük az üdvösseget), meg kell tartanunk a szombatot, az üdvösseg jelkepekent es jegyekent. A valódi szombattartas azt jelenti, hogy az ember atadja eletet Jezus Krisztusnak es kesz követni Jezust, valahova vezeti ?t.

Tekintve, hogy Isten hatalmanak es erejenek jelkepe, jegye az ? szombatnapja, valószín?nek t?nik, hogy Isten kihívójanak − a fenevadnak − jelkepe illetve jegye is egy szent nap. Lassuk, hogy vajon így van-e ez.

⁷(1Móz 17:11, vö. Róm 4:11 Jel 7:3, vö. Ez 9:4.)

3. Mire hivatkozik a papasag, mi az ? hatalmanak jelkepe illetve jegye?

Valasz:   Figyeld meg, hogyan fogalmaz a katolikus katekizmus alabbi szakasza:

„Kerdes: Tudod mas módon is bizonyítani, hogy az egyhaznak van hatalma megvaltoztatni az ünnepnapokat es a törvenyeket?

„Valasz: Ha nem rendelkezne ezzel a hatalommal, nem vihette volna vegbe azt, amiben valamennyi mai vallastudós egyetert
vele − nem valthatta volna fel a vasarnap, vagyis a het els? napjanak ünnepleset a hetedik napi szombat ünneplesevel, mely valtoztatasra semmilyen felhatalmazasa nincs a Szentíras alapjan.⁸

Vagyis a papasag arról beszel itt, hogy a szombatot felvaltotta a vasarnappal, s hogy tulajdonkeppen valamennyi egyhaz elfogadta ezt az új szent napot. Ily módon a papasag nem kevesebbet allít, mint hogy a vasarnap mint szent nap az ? hatalmanak es erejenek jegye illetve jelkepe.

⁸Stephen Keenan: A Doctrinal Catechism (A tanítas katekizmusa) [FRS No. 7.], (A harmadik − javított amerikai kiadas), New York, Edward Dunigan & Bro., 1876), p. 174.

4. Jövendölt Isten effele valtoztatasról a Szentírasban?

Valasz:   De meg mennyire! Daniel könyve 7:25-ben az Antikrisztus jellemzese gyanant Isten azt mondja róla, hogy „veli, hogy megvaltoztatja az id?ket es a törvenyt.

A. Hogyan próbalta a papasag megvaltoztatni Isten törvenyet? Haromfele módon is: A katekizmusaban (1) elhagyta a kepek tiszteletet tiltó masodik parancsolatot, (2) a negyedik, a szombatról rendelkez? negyedik parancsolatot pedig megkurtította, a 94 szóból alló bekezdest nyolc szóra redukalta. A szombat parancsolata (2Móz 20:8-11) egyertelm?en a szombatot nevezi meg a het hetedik napjakent. A papasag altal megvaltoztatott formaban a parancsolat így olvasható: „Az Úrnak napjat megtartsad. Ebben a formaban barmelyik napra vonatkozhat. Vegül (3) a tízedik parancsolatot ketteosztotta, így hozva − a masodik elhagyasa utan − a tízes szamot.

B. Hogyan tett kíserletet a papasag Isten idejenek megvaltoztatasara? Ketfele módon: (1) A szombat napjat attette a het hetedik napjaról a het els? napjara. (2) Az Isten id?szamítasat a tekintetben is megvaltoztatta, hogy megvaltoztatta a szombat kezd? es zaró id?pontjat. Ahelyett, hogy a szombatnapot a pentek esti naplementet?l a szombati naplementeig szamítottak volna, amint azt Isten meghagyta (3Móz 23:32), magaeva tette a pogany Rómanak azt a szokasat, miszerint a napot szombat ejfelt?l vasarnap ejfelig szamítjak. Isten megjövendölte ezeket a „valtoztatasi kíserleteket a fenevad, azaz az Antikrisztus reszer?l.

Figyeljük meg az alabbiakban, hogyan fogalmaz egy katolikus katekizmus:

„Kerdes: Melyik a heti nyugalomnap?

Valasz: A szombat a heti nyugalomnap.

Kerdes: Miert tartjuk meg a vasarnapot a szombat helyett?

Answer: Azert tartjuk meg a vasarnapot a szombat helyett, mert a katolikus egyhaz athelyezte annak ünnepleset szombatról vasarnapig.⁹

Vagy lassunk csak egy masik katolikus kijelentest: „Az Egyhaz a Biblia felett all. A heti nyugalomnap athelyezese szombatnapról vasarnapra vilagos bizonyíteka ennek a tenynek. ¹⁰

A papasag nem kevesebbet allít ezeken a helyeken, mint hogy a szombatünneples módjanak megvaltoztatasara tett sikeres kíserlete, a vasarnapünneples bevezetese annak bizonyíteka, hogy tekintelye a Szentírasenal nagyobb illetve „feljebb való.

⁹Peter Geiermann: The Convert’s Catechism of Catholic Doctrine (A katolikus tanítasok katekizmusa újonnan megtertek szamara) (St. Louis, B. Herder Book Co., 1957), p. 50.

¹⁰The Catholic Record (Katolikus evkönyv) (London, Ontario, Canada, Sept. 1, 1923).

5. Hogyan veheti valaki maganak a batorsagot arra, hogy kíserletet tegyen Isten szent napjanak megvaltoztatasara?

Valasz:   Megkerdezzük a papasagtól: „Valóban athelyeztetek a szombatot vasarnapra?

Ezt valaszolja: Igen, athelyeztük. Ez a mi hatalmunk es er?nk jelkepe illetve jegye.

Megkerdezzük: „Hogyan juthatott egyaltalan ilyen az eszetekbe?

A kerdes jogos. am az a kerdes, amit a katolikusok hivatalosan feltesznek a protestansoknak, meg helytallóbb. Kerlek, olvasd el figyelmesen:

„Azt fogjatok mondani, hogy a szombat a zsidók szamara volt nyugalomnap, amde a kereszteny nyugalomnap at lett helyezve vasarnapra. at lett helyezve! De ki helyezte at? Ki rendelkezik azzal a hatalommal, hogy a Mindenható Isten egyik nyilvanvaló parancsolatat megvaltoztassa? Amikor Isten így szólt, hogy a hetedik napot szenteld meg, ki veszi maganak a batorsagot, hogy azt mondja: Nem, csak dolgozz es vegezd nyugodtan hetköznapi teend?idet a hetedik napon ellenben szenteld meg a het els? napjat? Ez az igazan fontos kerdes, amire nem is tudom, mit valaszolhattok. Protestansok vagytok, azt valljatok, hogy a Biblia es csakis a Biblia szerint jartok es lam, egy ilyen fontos kerdesben, mint hogy a het melyik napjat kell megszentelni, maris szembementek a Biblia nyilvanvaló kijelentesevel, es mas napot allítotok a Biblia altal elrendelt nap helyebe. A hetedik nap megszentelesere vonatkozó parancs a tíz parancsolat egyike hisztek benne, hogy a többi kilenc tovabbra is kötelez ki jogosított fel titeket arra, hogy megmasítsatok a negyediket? Ha tartjatok magatokat tulajdon elveitekhez, ha igazan a Bibliat es csakis a Bibliat követitek, el? kellene allnotok az Újszövetseg valamelyik reszletevel, amelyben e negyedik parancsolat megvaltoztatasaról egyertelm? kijelentes olvasható. ¹¹

¹¹Library of Christian Doctrine (A kereszteny tanítas könyvtara): Miert nem szentelitek meg a hetedik napi nyugalomnapot? (London: Burns and Oates, Ltd.), pp. 3, 4.

Szomorú, hogy mind a katolicizmus, mind a protestantizmus b?nösnek nyilvaníttatik a mennyei íteletben, mivel elvetettek Isten szent szombatjat − az ? szent azonosító jelet.

6. Milyen komoly figyelmeztetest közölt Isten az ? törvenyevel es jelevel, azaz jegyevel kapcsolatban?

Valasz:   

A. Isten figyelmezteti a vallasi vezet?ket, hogy ne okozzanak a botrankozast az emberekben azzal, hogy azt allítjak, hogy ez vagy az a parancsolat nem lenyeges (Mal 2:7-9). Peldanak okaert egyes lelkeszek azt tanítjak, hogy „nem szamít, melyik napot szenteljük meg.

B. Isten figyelmezteti a nepet is, amely sokszor azt varja lelkeszeit?l, hogy a törvenyt igazan kepvisel? igazsag helyett fülbemaszó meseket tanítsanak (ezs 30:9-10).

C. Isten figyelmezteti az embereket, nehogy megkemenyítsek szíveiket az ? törvenyenek igazsagaval szemben (Zak 7:12).

D. Isten figyelmezteti azokat az embereket, akik azt mondjak, hogy Isten törvenyenek − így peldaul a szombatnak − megtartasa „idegen szamukra (Hós 8:12).

E. Isten kijelenti, hogy a földet azert sújtjak a z?rzavarok, a tragediak, a gondok es a jajok, mivel az emberek nem akarjak követni az ? törvenyet, mi több, meg a megvaltoztatasara is kíserletet tesznek (ezs 24:4-6).

F. Isten figyelmezteti a vallasi vezet?ket, akik nem akarjak a veg idejere szóló jövendöleseket predikalni (ezs 29:10, 11).

G. Isten komoly figyelmeztetest közöl azzal kapcsolatban, hogy azok a vezet?k, akik azt tanítjak, hogy igazaból nincs különbseg a szent (úgymint Isten hetedik napi szombatja) es a közönseges dolgok (úgymint a vasarnap) között, szembe kell, hogy nezzenek az ? haragjaval (Ez 22:26,31).

7. Jelenesek könyve 13:16 arról beszel, hogy az emberek meg fogjak kapni a fenevad jegyet (belyeget) a homlokukra vagy a kezükre. Mit jelent ez?

Valasz:   A homlok az ertelmet, az elmet jelkepezi (Zsid 10:16). Az ember azaltal lesz megjelölve a homlokan, hogy a vasarnap megtartasa mellett dönt. A kez a cselekedet jelkepe (Pred 9:12; az angolban ez all: „valamely dolog kezed ügyebe kerül, azt cselekedjed). Az az ember lesz a kezen megjelölve, aki Isten szent szombatjan munkajat vegzi, vagy olyan gyakorlati megfontolasból tart a vasarnap megszentel?ivel, mint a munkahely megtartasa vagy a csalad szava stb. A jel, a jegy − legyen az Istent?l vagy a fenevadtól − minden emberen latható lesz. Tulajdonkeppen magadat fogod megjelölni Isten jelevel avagy jegyevel, tudniillik a szombat elfogadasa altal − avagy a fenevad belyegevel, a vasarnap elfogadasa altal. Habar ez a jegy az emberek szamara nem lesz latható, Isten tudni fogja, kin milyen jel talalható (2Tim 2:19).

8. ezsaias könyve 58:1,13-14 ertelmeben Isten milyen dönt? üzenetet küld az ? nepe szamara ezen utolsó id?ben?

„Kialts teljes torokkal, ne kímeld; mint trombita emeld fel hangodat, es hirdesd nepemnek b?neiket, es Jakób hazanak vetkeit Ha megtartóztatod szombaton labadat, es nem ?zöd kedvtelesedet szent napomon, es a szombatot gyönyör?segednek hívod, akkor gyönyör?seged lesz az Úrban (ezs 58:1,13-14).

Valasz:   Arról beszel, hogy meg kell mutatni az „? nepenek, hogy a nep − meglehet, nem tudatosan, hanem artatlanul − vetkezik azzal, hogy nem tartóztatja meg labat az ? szent napjan, es kernünk kell a nepet, hagyjon fel a szombat megrontasaval, mert csak úgy aldhatom meg ?t. Kialtsunk nekik hangosan, hogy meghalljanak bennünket!

Figyeljük meg, hogy Jelenesek könyve 14:9-12-ben a harmadik angyal, aki a fenevad belyeger?l szóló üzenetet hozza, szinten hangosan − „nagy szóval − kialt (9. vers). Az üzenet túl fontos ahhoz, hogy a szokvanyos módokon alljunk hozza. Ez az üzenet elet vagy halal kerdese. Jezus azt mondja, hogy az ? nyaja, vagyis az ? nepe hallja az ? hívó hangjat, es követi ?t (Jn 10:16, 27).

9. Azokon, akik ma a vasarnapot tartjak meg szent napkent, maris rajtuk van a fenevad belyege?

Valasz:   Szó sincs róla! Senkin nincs rajta a fenevad belyege mindaddig, amíg a vasarnapünneples nem egy törveny altal kenyszerített cselekedet lesz. Akkor (de csakis akkor) kapjak meg azok a fenevad belyeget, akik úgy döntenek, hogy a fenevad hamis tanítasait követik es vasarnapot ünnepelnek (a szent nap fenevad altal keszített hamisítvanyat).

Akik követik Jezust es az ? igazsaga irant engedelmesek lesznek, megtartjak az ? szombatnapjat es elnyerik az ? pecsetjet. Akik szeretnenek arra felkeszülni, hogy amikor eljön az ideje, vissza tudjak utasítani a fenevad belyeget, jó mar most Jezus vedelmi övezetebe menekülniük, a szombat megtartasaval. Az ? ereje közel van azokhoz, akik engedelmeskednek Neki (ApCsel 5:32). Nelküle semmit sem cselekedhetünk (Jn 15:5). Vele együtt viszont minden lehetseges (Mk 10:27).

10. Hogy olvassuk Jelenesek könyveben, kikr?l, milyen emberekr?l beszel Janos az Isten örök orszagaban latható „nagy sokasag kapcsan?

Valasz:   A valasz harom reszb?l all es nagyon egyertelm?:

A. Ezek azok, akiknek homlokan rajta van Isten pecsetje avagy jele (Isten szombatja) (Jel 7:3).

B. Ezek azok, akik nem azonosulnak a fenevaddal vagy annak kepmasaval, s akik nem engedik, hogy a homlokukra üssek a fenevad belyeget vagy annak nevet (Jel 15:2).

C. Ezek azok az emberek, akik − most es mindörökke − követik Jezust, valahova vezeti ?ket, minden dologban teljesen ?ra bízva magukat es sorsukat (Jel 14:4). Ez az egyetlen út es nincs mas.

11. Mit mond Jezus az ? nepenek ma?

„Aki engem követ, nem jarhat a sötetsegben, hanem öve lesz az eletnek vilagossaga (Jn 8:12).

Valasz:   Milyen csodalatos ígeret! Ha követjük ?t, nem fogunk sötetsegben botorkalni, ellenben bírni fogjuk az ? dics?seges igazsagat. Nincs ehhez fogható, nincs mi szívdobogtatóbb! Tovabba azzal, ha követjük ?t es megtartjuk az ? szombatnapjat, elnyerjük Isten pecsetjet a homlokunkra, ami meg fog oltalmazni bennünket azoktól a rettenetes csapasoktól (Zsolt 91:10), ami az engedetleneket fogja sújtani (Jel 16. fej.). Ez a pecset azt is fogja jelezni, hogy elkeszültünk a mennybe való elragadtatasra Jezus masodik eljövetelekor. Micsoda aldott oltalmat es biztonsagot kínalt fel ezzel Jezus szamunkra!

Sürg?s riadó
A Jelenesek könyve 14:6-14-ben talalható harom angyal üzenetevel foglalkozó kilenc tanulmany közül az utolsó haromhoz erkezünk el, es itt szembe fogjuk talalni magunkat nehany meghökkent? tennyel. Ezek a bibliatanulmanyok el fogjak magyarazni, (1) milyen szerepet fog jatszani az Egyesült allamok ebben az utolsó küzdelemben, (2) melyik oldalon es hogyan fognak beavatkozni az egyhazak es a vallasok, (3) milyen allapotban lesz ekkor a vilag, ami csak siettetni fogja ennek az utolsó ütközetnek a kirobbanasat, vegül (4) milyen módon viszi vegbe Satan leny?göz? haditervet sok milliard ember elhitetesere.

Bizonyara felmerül benned a kerdes, mit mondanak a protestans egyhazak arról a papai allítasról, miszerint neki joga van athelyezni a nyugalomnap megünnepleset szombatról vasarnapra. Azok az idezetek, amelyek a „Tovabbgondolandó kerdesekre adott valaszok reszben kaptak helyet, megdöbbent? valaszokkal szolgalnak.

12. Ezennel eltökeltem, hogy elkezdem megtartani az ? hetedik napi nyugalomnapjat, a szombatot, valamint hogy követni fogom ?t, barmerre vezet.

Valasz:   

Gondolatebreszto kerdesek

1. Mit mondanak mas egyhazak predikatorai es lelkeszei a szombatról es a vasarnapról?
Valasz: A szombattal kapcsolatos kommentarok egesz garmadajaból valogathatunk. Így velekednek a különböz? egyhazak es szaktekintelyek:

Baptistak: „Letezett, letezik a szombati nyugalomnap megszenteleset el?író parancsolat. Ez a nyugalomnap azonban nem a vasarnap. Ugyanakkor azt fogjak mondani, nemileg diadalittasan, hogy a nyugalomnap at lett helyezve a het hetedik napjaról az els? napra. … Hol talalhatunk err?l rendelkez? feljegyzest? Nos, az Újszövetsegben semmikeppen sem. Nincs szentírasi bizonyíteka annak, hogy a szombat at lett volna helyezve a het hetedik napjaról az els? napra. (Dr. Edward T. Hiscox, a Baptista Kezikönyv szerz?je, egy újsagban, amit egy New York-i lelkeszek szamara tartott konferencia el?tt olvastak fel 1893. november 13-an.

Katolikusok: „Bizonyara elolvastak a Bibliat a Teremtes könyvet?l a Jelenesekig, s bizonyara egyetlen olyan sort sem fog talalni, amely el?írna a vasarnap megszenteleset. A Szentíras a szombat megtartasat írja el?: a szombatet, amit mi [katolikusok] sosem szentesítünk. James Gibbons bíboros: The Faith of Our Fathers (Atyaink hite), 16. kiadas, 1880, p. 111.

Krisztus egyhaza: „Vegül, ott van e temaval kapcsolatban Krisztus bizonysagtetele. Mark evangeliuma 2:27 szerint így szól: ‘A szombat l?n az emberert es nem az ember a szombatert.’ E szakasz alapjan egyertelm?, hogy a szombat nem pusztan az izraelitak szamara adatott, ahogy azt Paley es Hengstenberg szeretne velünk elhitetni, hanem az ember … vagyis az emberi faj szamara. Ennelfogva arra kell jutnunk, hogy a szombatot kezdett?l fogva megszenteltek, mar adam is ünnepelte az edenben, azon korai intezmenyek egyikekent, amit Isten szentelt meg az ember boldogsaga erdekeben. (Robert Milligan: Scheme of Redemption (A megvaltas törtenete), St. Louis, The Bethany Press, 1962, p. 165.)

Kongregacionalistak: „A kereszteny szombatról [ti. a vasarnapról] nincs szó a Szentírasban, es az ?segyhaz sem nevezte azt szombatnak. Dwight’s Theology (Dwight teológiai kezikönyve), 4. köt., p. 401.

Episzkopalisok: „A vasarnapot (a római naptarban a Dies Solis, vagyis a ‘A nap napja’, mivelhogy a nap tiszteletenek szenteltek), a het els? napjat a korai keresztenyek fogadtak el ünnepnap gyanant. … Nincs semmilyen szabalyrend az Újszövetsegben arra nezve, hogyan kell megtartani, es egyaltalan magaról a megtartasról sincsen rendelkezes. („Sunday, A Religious Encyclopedia (Vallasi enciklopedia), 3. köt., (New York, Funk and Wagnalls, 1883, p. 2259.

Lutheranusok: „Az Úr napjanak [a vasarnapnak] a megtartasa nem talalható meg Isten egyetlen parancsolataban sem, pusztan az egyhaz tekintelyen alapul. (Az Augsburgi Hitvallas idezi a Catholic Sabbath Manual (Katolikus szombat kezikönyv), 2. resz, 1. fejezet, 10. szakasz

Metodistak: „Vegyük csak a vasarnap kerdeset. Vannak az Újszövetsegben arra mutató jelzesek, hogyan kezdte el az egyhaz megünnepelni a het els? napjat, am olyan igeszakasz akkor sincs, amely megmondana a keresztenyeknek, hogy tartsak meg azt a napot, vagy hogy helyezzek at a zsidó szombatot arra a napra. (Harris Franklin Rall: Christian Advocate (Kereszteny Szószóló), 1942. július 2.

Moody Biblia Intezet: „A szombat kötelez? volt az edenben, es azóta is ervenyben van. A negyedik parancsolat így kezd?dik: „Megemlekezzel, azt jelezve ezzel, hogy a szombat mar azel?tt is letezett, hogy Isten a Sínai-hegyen k?tablakra írta a törvenyt. Hogyan is allíthatjak az emberek, hogy ez az egy parancsolat meg lett szüntetve, miközben elfogadjak, hogy a többi kilenc ma is kötelez?? (D. L. Moody: Weighed and Wanting (Megmeretett es könny?nek talaltatott), p. 47.

Presbiterianusok: „Addig tehat, amíg nem nyer bizonyítast, hogy az egesz erkölcsi törveny hatalyon kívül lett helyezve, a szombat is megall. … Krisztus tanítasa meger?síti a szombat örökkevaló voltat. (T. C. Blake, D.D.: Theology Condensed (Teológiai összefoglalas), pp. 474-475.

Pünkösdi egyhazak: „Miert tartjuk istentiszteleteinket vasarnap? Nem azt tanítja a Biblia, hogy a szombat az Úr napja? A valaszert ketsegtelenül nem az Újszövetseghez, hanem valamely mas forrashoz kell folyamodnunk. (David A. Womack: „Is Sunday the Lord’s Day? (A vasarnap az Úr napja?) The Pentecostal Evangel (Pünkösdi evangeliumi hírnök), 1959. aug. 9., No. 2361, p. 3.

Lassunk vegül egy enciklopediai szócikket: „A vasarnap olyan elnevezes, amit a poganyok aggattak a het els? napjat, mert ez volt az a nap, amelyen a napot tiszteltek, a szombatot maga Isten aldotta es szentelte meg, es megköveteli teremtmenyeit?l, hogy szenteljek azt Neki. Ez a parancsolat egyetemes es örök kötelezettseg.

Eadie’s Biblical Cyclopedia, 1872. kiadas, p. 561.

Kvíz kerdesek

1. Sok ember mar felvette magara a fenevad belyeget. (1)
_____   Igen.
_____   Nem.

2. Mi a fenevad belyege? (1)
_____   A TAJ szamunk.
_____   A vasarnap mint szent nap.
_____   Az elelmiszeraruk vonalkódja.

3. Melyik a fenevaddal jelkepezett szervezet, amelyt?l való a belyeg? (1)
_____   Az Egyesült Nemzetek Szervezete.
_____   A papasag.
_____   Az Európai Unió.
_____   A Haromhatalmi Egyezmeny.

4. A belyeg (jel) szó szerint veend? es mindenki lathatja majd. (1)
_____   Igen.
_____   Nem.

5. Isten hatalmanak es uralmanak szinten van egy jele vagy jelkepe. (1)
_____   Igen.
_____   Nem.

6. Mi Isten hatalmanak a jele? (1)
_____   Egy titkos szam, amely minden hív? kereszteny tudomasara van hozva.
_____   A nyelveken szólas.
_____   A teremtes es a megszentel?des emlekünnepekent gyakorolt szombatünneples.
_____   A keresztseg.

7. Hogyan tett kíserletet a „fenevad Isten törvenyenek megvaltoztatasara? (2)
_____   A negyedik parancsolat szerinti szombat athelyezese vasarnapra.
_____   Azt tanítja, hogy a hazassagtöres nem b?n.
_____   Eltavolította a kepek tiszteletet tiltó parancsolatot.

8. Mennyi id?t jelent a jövendölesekben negyvenket hónap? (1)
_____   420 valósagos esztend?t.
_____   Harom es fel valósagos esztend?t.
_____   Ezerkett?szaz valósagos napot.
_____   Ezerkett?szaz valósagos evet.

9. Hova kerül a fenevad belyege? (2)
_____   A kezre.
_____   A szajra.
_____   Az allra.
_____   A homlokra.

10. Hova kerül Isten pecsetje (jele)? (1)
_____   A kezre.
_____   A homlokra.
_____   Az illet? ember nyelvere.

11. Melyik angyal üzenete figyelmeztet arra, hogy ne vegyük fel a fenevad belyeget? (1)
_____   Az els? angyal üzenete.
_____   A masodik angyal üzenete.
_____   A harmadik angyal üzenete.

12. Hogyan tett kíserletet a fenevad Isten idejenek megvaltoztatasara? (2)
_____   Az újev napjanak megünneplesevel.
_____   Isten nyugalomnapjanak athelyezesevel a het hetedik napjaról a het els? napjara.
_____   Isten szent napjat nem naplementet?l naplementeig, hanem ejfelt?l ejfelig szamítjak.

13. A fenevad belyegevel kapcsolatos figyelmeztet? üzenetet Jezust adta nekünk. (1)
_____   Igen.
_____   Nem.

14. A jel, a belyeg, a jegy, a jelöles szavakat egymassal felcserelhet? módon hasznalja a Szentíras. (1)
_____   Igen.
_____   Nem.

15. Nincs semmilyen szentírasi felhatalmazas a vasarnap szent napkent való megtartasara. (1)
_____   Igen.
_____   Nem.