Bibliai tanulmányi útmutatók
A történelem elveszett napja
Tudtad, hogy letezik egy nagyon fontos nap, amir?l csaknem mindenki megfeledkezett? Megdöbbent?, hogy csak nagyon keveseknek van tudomasuk róla, hiszen ez az emberi törtenelem egyik legjelent?sebb napja! Nem csupan egy nap a múltban, hanem a jelen es a jöv?. Tovabba, ami ezzel az elhanyagolt nappal megesett, mely hatassal lehet eletedre. Akarsz több amulatba ejt? tenyt megtudni a törtenelemnek err?l az elveszett napjaról? Akkor olvasd at gondosan ezt a tanulmanyt!
1. Melyik napon jart istentiszteletre Jezus szokasszer?en?
„es ment Nazaretre, ahol felneveltetett: es bement szokasa szerint szombatnapon a zsinagógaba, es felallt olvasni (Lk 4:16).
Valasz: Jezus szokasa szerint szombaton jart istentiszteletre.
2. De a het melyik napja a nyugalomnapi szombat?
„A hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja (2Móz 20:10). „Mikor pedig elmúlt a szombat es koran reggel, a hetnek els? napjan, a sírbolthoz mentek (Mk 16:1-2).
Valasz: A nyugalomnapi szombat nem a het els? napja, azaz a vasarnap, ahogy azt sokan hiszik, hanem a hetedik nap, a szombat. Figyeljük meg az alabbi igehely alapjan, hogy a szombati nyugalomnap az a nap, ami pontosan a het els? napja el?tti nap.
3. Ki es mikor hívta letre a szombatot?
„Kezdetben teremtette Isten az eget es a földet (1Móz 1:1). „Mikor pedig elvegezte Isten hetednapon az ? munkajat, amelyet alkotott, megsz?nt a hetedik napon minden munkajatól, amelyet alkotott. es megaldotta Isten a hetedik napot es megszentelte azt (1Móz 2:2-3).
Valasz: A szombatot Isten hívta letre a teremteskor, amikor megalkotta a vilagot. Megnyugodott szombaton, megaldotta es megszentelte azt (szent celból elkülönítette).
4. Mit mond Isten a szombat megtartasaról magaban a Tízparancsolatban, amit tulajdon ujjaval írt fel a k?tablakra?
„Megemlekezzel a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon at munkalkodjal, es vegezd minden dolgodat; de a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tegy azon se magad, se fiad, se leanyod, se szolgad, se szolgalóleanyod, se barmod, se jövevenyed, aki a te kapuidon belül van; mert hat napon teremtette az Úr az eget es a földet, a tengert es mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azert megaldotta az Úr a szombat napjat, es megszentelte azt (2Móz 20:8-11). „Akkor atadta nekem az Úr a ket k?tablat, amelyek az Isten ujjaval voltak beírva (5Móz 9:10).
Valasz: A tíz parancsolat soraban a negyedikben Isten megparancsolja nekünk, hogy szent napkent tartsuk meg a hetedik napi szombatot. Isten tudta, hogy az emberek el fogjak felejteni az ? szombatjat, ezert a parancsolatot e szavakkal vezette be: „megemlekezzel. Soha sehol senkinek nem parancsolta meg a het valamely mas napjanak szent napkent való megtartasat.
5. De vajon nem lett megvaltoztatva a Tízparancsolat?
Jezus mondja: „Könnyebb pedig a mennynek es a földnek elmúlni, hogynem a törvenyb?l egy pontocskanak elesni (Lk 16:17). Isten mondja: „De az en kegyelmemet nem vonom meg t?le, es az en h?seges voltomban nem hazudom (Zsolt 89:34). Figyeljünk fel arra, hogy a Tízparancsolat az ? ajkairól szarmazik. Mózes masodik könyve 20:1-ben ez all: „es szólta Isten mindezeket az igeket, mondvan (2Móz 20:1; a Tízparancsolat szövege ezutan, a 2-17. vers között következik).
Valasz: Semmi esetre sem! Teljesseggel lehetetlen, hogy Isten barmelyik erkölcsi törvenye valaha is megvaltoztatasra kerüljön. Ma is kötelez? jelleggel el mind a tíz parancsolat.
6. Az apostolok megtartottak a szombatot?
„Pal pedig, amint szokasa volt, bement hozzajuk, es harom szombaton at vetekedett velük az Írasokból (ApCsel 17:2). „Pal es kíser?i bemenven szombatnapon a zsinagógaba; leültek (ApCsel 13:13-14). „es szombatnapon kimentünk a varoson kívül egy folyóvíz melle, hol az imadkozas szokott lenni; es leülven, beszelgettünk az egybegy?lt asszonyokkal(ApCsel 16:13). „Vetekedett pedig [Pal] minden szombaton a zsinagógaban, es igyekezett mind zsidókat, mind görögöket meggy?zni (ApCsel 18:4).
Valasz: Igen, az Apostolok Cselekedeteib?l egyertelm?en kiderül, hogy Pal es a korai egyhaz megtartotta a szombatot.
7. A poganyok is szombaton gy?ltek egybe istentiszteletre?
„Mikor pedig kimentek a zsidók zsinagógajaból, kertek a poganyok, hogy a következ? szombaton predikaljak ezeket a beszedeket. A következ? szombaton aztan majdnem az egesz varos egybegy?lt az Isten Igejenek hallasara (ApCsel 13:42,44, kiemeles t?lünk). „Vetekedett pedig minden szombaton a zsinagógaban, es igyekezett mind zsidókat, mind görögöket meggy?zni (ApCsel 18:4).
Valasz: A korai újszövetsegi egyhaz apostolai nem egyszer?en engedelmeskedtek Isten szombatparancsanak, hanem a megtert poganyokat is arra tanítottak, hogy szombaton gy?ljenek egybe istentiszteletre. Egyetlenegyszer sem nevezik a vasarnapot szent napnak.
8. De vajon Krisztus halalakor es feltamadasakor a szombat nem lett athelyezve vasarnapra?
Valasz: Nem, a leghalvanyabb utalas sincs arra, hogy Krisztus halalakor es feltamadasakor a szombat meg lett valtoztatva. A Biblia ennek epp az ellenkez?jet tanítja. Kerlek, gondold újra at az alabbi tenyeket:
A. Isten megaldotta a szombatot.
„Azert megaldotta az Úr a szombat napjat es megszentelte azt (2Móz 20:11). „es megaldotta Isten a hetedik napot, es megszentelte azt (1Móz 2:3).
B. Krisztus elvarta nepet?l, hogy Jeruzsalem Kr. u. 70. evi lerombolasakor nyugodjanak szombaton.
Jezus, ól tudva, hogy Róma Kr. u. 70-ben el fogja pusztítani Jeruzsalemet, felhívta követ?i figyelmet erre az id?re, így szólva: „Imadkozzatok pedig, hogy a ti futasotok ne telen legyen, se szombatnapon (Mt 24:20, kiemeles t?lünk). Jezus egyertelm?ve tette akaratat, miszerint a szombatot a feltamadasa utan negyven esztend?vel is meg kell tartani. S a helyzet az, hogy sehol a Szentírasban nincsen semmi olyan iranyú sugalmazas, hogy Jezus, az Atya, vagy az apostolok barmikor, barmilyen körülmenyek között attette volna a hetedik napi szent nyugalomnapot szombatról valamely mas napra.
C. Az asszonyok, akik eljöttek, hogy megkenjek Krisztus halott testet, megtartottak a szombatot. Jezus a „szombat el?tt való nap-on (Mark 15:37, 42) halt meg, amit ma Nagypenteknek nevezünk.
Az asszonyok f?szereket es keneteket keszítettek az ? teste megkenesere, majd „szombaton nyugodtak a parancsolat szerint (Lk 23:56). Csak mikor „elmúlt a szombat (Mk 16:1), „a hetnek els? napjan jöttek el az asszonyok (Mk 16:2), hogy folytassak szomorú kötelessegük teljesíteset. Arra mentek oda, hogy Jezus „a hetnek els? napjan feltamadott (9. vers). Ezt a napot nevezi a köznyelv húsvetvasarnapnak. Figyeljük meg, hogy a „parancsolat szerinti nyugalomnap a húsvetvasarnapot megel?z? nap volt, amit mindmaig szombatnak nevezünk.
D. Krisztus követ?je, Lukacs ket könyvet is írt a Bibliaban − a róla elnevezett evangeliumot, valamint Apostolok Cselekedeteit. Egy helyen azt mondja, hogy az evangeliumban „mindazokról írt, „amiket kezdett Jezus cselekedni es tanítani (ApCsel 1:1-3). Vasarnapünneplesr?l azonban, vagy a szombat athelyezeser?l soha nem írt.
9. Egyesek azt mondjak, hogy a szombatot meg fogjak tartani Isten új földjen is. Valóban?
„Mert mint az új egek es az új föld, amelyeket en teremtek, megallnak enel?ttem, szól az Úr, azonkeppen megall a ti magvatok es nevetek; es lesz, hogy hónapról-hónapra es szombatról-szombatra eljön minden test engem imadni, szól az Úr (ezs 66:22-23).
Valasz: Igen, a Biblia arról beszel, hogy az üdvözültek, ifjak es öregek, az új földön meg fogjak tartani a szombatot.
10. De hat nem a vasarnap az Úr napja?
„es a szombatot gyönyör?segnek hívod, az Úr szent es dics?seges napjanak (ezs 58:13). „Mert a szombatnak is Ura az embernek Fia (Mt 12:8).
Valasz: A Biblia Jelenesek könyve 1:10-ben szól az „Úr napja-ról, vagyis az Úrnak van egy különleges napja. Ugyanakkor egyetlen szentírasi igehely sem nevezi a vasarnapot az Úr napjanak. A Biblia ezzel szemben egyertelm?en a szombatot azonosítja az Úr napjakent. Az egyetlen olyan nap, amit az Úr valamikor megaldott, illetve amir?l azt allította, hogy ez az ? szent napja, a hetedik napi szombat.
11. Nem kell megtartanom a vasarnapot Krisztus feltamadasa emlekere?
„Avagy nem tudjatok-e, hogy akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jezusba, az ? halalaba keresztelkedtünk meg? Eltemettettünk azert ? vele együtt a keresztseg altal a halalba: hogy mikeppen feltamasztatott Krisztus a halalból az Atyanak dics?sege altal, azonkeppen mi is új eletben jarjunk. Mert ha az ? halalanak hasonlatossaga szerint vele eggye lettünk, bizonyara feltamadasae szerint is azok leszünk. Tudvan azt, hogy a mi ó emberünk ? vele megfeszíttetett, hogy meger?telenüljön a b?nnek teste, hogy ezutan ne szolgaljunk a b?nnek (Róm 6:3-6).
Valasz: Nem! Ugyanilyen er?vel megtarthatnad a penteket is a keresztre feszítes emlekere! Krisztus a keresztseget rendelte el halala, eltemettetes es feltamadasa emlekere. A Biblia sehol nem sugallja, hogy meg kellene tartanunk a vasarnapot a feltamadas emlekere, vagy barmi egyeb hivatkozassal. Krisztust azzal tiszteljük, ha engedelmeskedünk Neki (Jn 14:15), azzal viszont nem tiszteljük, ha ember alkotta rendeleseket allítunk az Övei helyebe.
12. Rendben, de ha a vasarnap megtartasaról nincs szó a Bibliaban, megis kinek az ötlete volt?
„Veli, hogy megvaltoztatja az id?ket es a törvenyt (Dn 7:25). „es er?tlenne tettetek az Isten parancsolatjat a ti rendeleseitek altal Pedig hiaba tisztelnek engem, ha oly tudomanyokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai (Mt 15:6,9). „Papjai er?szakot tettek törvenyemen es prófetai mazolnak neki mazzal, mondvan: Így szól az Úr Isten! holott az Úr nem beszelt (Ez 22:26,28).
Valasz: Felrevezetett emberek sok id?vel ezel?tt bejelentettek, hogy Isten szent napja a szombatról at lett helyezve vasarnapra. Isten el?re megjövendölte, hogy ez be fog következni, es így is lett. Ez a tevedes a mi gyanútlan nemzedekünk szamara evangeliumi tenykent ment be a köztudatba. A vasarnap megtartasa lelek nelküli emberek hagyomanya, es athagasa Isten törvenyenek, amely a szombat megtartasaról rendelkezik. Egyedül Isten szentelhet meg valamely napot. Isten a szombatot aldotta meg, es amit Isten megald, egyetlen ember sem fordíthatja meg (lasd 4Móz 23:20).
13. De nem nagyon veszelyes megmasítani Isten törvenyet?
„Semmit se tegyetek az igehez, amelyet en parancsolok nektek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassatok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket en parancsolok nektek (5Móz 4:2). „Az Istennek teljes beszede igen tiszta Ne tegy az ? beszedehez; hogy meg ne feddjen teged, es hazug ne legy (Peld 30:5-6).
Valasz: Isten hatarozottan es ellentmondast nem t?r?en megtiltotta az embernek, hogy akar elvetel, akar hozzatetel altal megvaltoztassa törvenyet. Isten törvenyenek barmi úton-módon törten? megmasítasa az egyik legfelelmetesebb es legveszelyesebb dolog, amit ember elkövethet.
14. Miert alapította meg Isten a szombatot?
A. A teremtes jele.
„Megemlekezzel a szombatnapról, hogy megszenteljed azt Mert hat napon teremtette az Úr az eget es a földet, a tengert es mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azert megaldotta az Úr a szombat napjat, es megszentelte azt (2Móz 20:8,11).
B. A megvaltas es a megszenteles jele.
„es adtam nekik szombatjaimat is, hogy legyenek jegyül köztem es ?közöttük hogy megtudjak, hogy en vagyok az Úr, az ? megszentel?jük (Ez 20:12).
Valasz: Isten kett?s jel gyanant adta a szombatot: (1) Jele a szombat annak, hogy a vilagot szó szerint hat huszonnegy óras nap alatt teremtette. Jele azonkívül (2) vegtelen megvaltói es megszentel? hatalmanak. Bizonyara minden kereszteny szeretni fogja a szombatot, mint a teremtes es a megvaltas draga jelet (2Móz 31:13,17; Ez 20:12,20). Súlyosan megsertik Istent azok az emberek, akik labbal tiporjak az ? szombatjat. ezsaias könyve 58:13-14-ben Isten kijelenti, hogy mindenkinek, aki reszesülni akar Isten aldasaiban, meg kell tartóztatnia a labat szombatnapon.
15. Mennyire fontos a szombat megtartasa?
„A b?n törvenyszeges (1Jn 3:4). „A b?n zsoldja a halal (Róm 6:23). „Mert ha valaki az egesz törvenyt megtartja is, de vet egy ellen, az egesznek megrontasaban b?nös (Jak 2:10). „Krisztus is szenvedett erettetek, nektek peldat hagyvan, hogy az ? nyomdokait kövessetek (1Pt 2:21). „Örök üdvösseg szerz?je lett mindazokra nezve, akik neki engedelmeskednek(Zsid 5:9).
Valasz: elet es halal kerdese. A szombat megtartasat Isten törvenye írja el? a negyedik parancsolatban. A Tízparancsolat barmelyik reszenek szandekos megszegese b?n. A keresztenyek örömmel követik Jezus peldajat a szombat megtartasaban. Egyedüli biztonsagunk a Biblia szorgalmas tanulmanyozasaban rejlik, ha „helyesen hasogatjuk az igazsag beszedet (lasd 2Tim 2:15). Hatarozott szentírasi bizonyítekkal kell rendelkeznünk minden olyan kereszteny hitgyakorlathoz, amelynek követ?iül szeg?dünk.
16. Milyen velemenyen van Isten azokról a vallasi vezet?kr?l, akik figyelmen kívül hagyjak a szombatot?
„Papjai er?szakot tettek törvenyemen, s megfert?ztettek, ami nekem szenteltetett! Különbseget nem tettek a között, ami szent es ami köz s szombatjaimtól elrejtettek szemeiket, úgyhogy megszentsegtelenítettek engem Ennekokaert kiontottam haragomat reajuk (Ez 22:26-31).
Valasz: Azzal, hogy elhallgatjak Isten igazi szombatjat, a vallasi vezet?k megsertik a menny Istenet. Isten büntetest helyez kilatasba az effele hamis pasztorokkal szemben. Emberek millióit vezettek felre ebben a temaban. Isten nem kezelheti ezt a kerdest eleg szigorúan. Jezus elítelte a farizeusokat, amiert azt allítottak, hogy szeretik Istent, miközben hagyomanyuk altal ervenytelenítik a Tízparancsolat egyik pontjat (Mk 7:7-13).
17. Valóban szemelyesen is erint engem a szombatünneples?
„Ha engem szerettek, az en parancsolataimat megtartsatok (Jn 14:15). „Azert hat mindenikünk maga ad szamot magaról az Istennek (Róm 14:12). „Aki azert tudna jót cselekedni, es nem cselekszik, b?ne az annak (Jak 4:17). „Boldogok, akik megtartjak az ? parancsolatait, hogy joguk legyen az eletnek fajahoz, es bemehessenek a kapukon a varosba (Jel 22:14). „Itt van a szenteknek bekesseges t?rese, itt, akik megtartjak az Isten parancsolatait es a Jezus hitet (Jel 14:12)!
Valasz: Igen, a szombat mindenkeppen a te szombatod. Isten nekedalkotta, es ha szereted ?t, megtartod, mert ez az egyik parancsolata. A szeretet a parancsolat megtartasa nelkül egyaltalan nem szeretet (1Jn 2:4). Döntened kell, a döntest nem kerülheted ki. Senki nem adhat ez alól felmentest. Neked magadnak kell felelned Isten el?tt ebben a fontos kerdesben. Isten arra ker teged, hogy szeresd ?t es engedelmeskedj Neki most!
18. Szeretnem követni a szombat megtartasaban is Jezus peldajat.
Valasz:
Gondolatebreszto kerdesek
1. De hat a szombat nem csak a zsidóknak adatott?
Nem. Jezus szavai szerint „a szombat l?n az emberert (Mk 2:27). Tehat nem csak a zsidóknak, hanem az egesz emberi nemnek − a földön el? összes ferfinak es n?nek. A zsidó nemzet a szombat beiktatasatól szamított ketezer-ötszaz esztend?n at meg csak nem is letezett.
2. Mintha az Apostolok Cselekedetei 20. fejezeteben olvasható utalas (20:7-12) arra szolgalna bizonyítekkent, hogy a tanítvanyok a vasarnapot szenteltek meg. Nem jól latom?
A Biblia szerint minden nap napnyugtakor kezd?dik es masnap napnyugtakor zarul (1 Mózes 1:5,8,13,19,23,31; 3Móz 23:32), vagyis a nap sötet resze jön el?bb. Ezek szerint a szombat is pentek este naplementekor veszi kezdetet es szombat este napszalltakor er veget. Erre az összejövetelre, amelyr?l Apostolok Cselekedetei 20. fejezete tudósít, a vasarnap sötet reszeben került sor, vagyis abban az id?szakban, amit mi ma szombat estenek hívunk. (A New English Bible egyenesen így fordítja Apostolok Cselekedetei 20:7 id?i meghatarozasat: „Szombat este a gyülekezetünkben
Tehat egy szombat esti összejövetelr?l olvasunk, amely ejfelig tartott. Pal búcsúkörútjat jarta es tisztaban volt vele, hogy halala el?tt nem lesz mar módja talalkozni ezekkel az emberekkel (25. vers). Nem csoda, hogy olyan kes?ig predikalt! (Semmifele rendes heti istentisztelet nem tartott volna fel ejen at.) Pal „masnap el akart menni. „A kenyer megszegese-nek semmilyen szent nappal összefügg?s jelentese nincs, tekintve, hogy a kenyer megtöresere akar naponta is sort kerítettek (ApCsel 2:46). A leghalvanyabb utalast sem olvashatjuk ebben a bibliai szakaszban arra vonatkozóan, hogy az els? nap szent, vagy hogy az ?skeresztenyek annak tekintettek. Arra nezve sincs a legcsekelyebb bizonyítek, hogy a szombat meg lett valtoztatva. Egyebkent pedig az összejövetelr?l valószín?leg az Eutikhusszal megesett csoda okan emlekezik meg a Szentíras, akit Pal feltamasztott, miutan amaz a harmadik emeleti ablakból alazuhanva meghalt. Ezekiel könyve 46:1-ben Isten a vasarnapra „hatodik munkanap-kent tesz utalast.
3. es a Korinthusi els? level 16. fejezeteben nem egy vasarnapi iskolai adakozastól olvashatunk?
Nem. Egyaltalan: semmi nem utal arra, hogy a törtenet itt egy nyilvanos összejövetel keretei között zajlik. A penzt kinek-kinek otthon kellett felretenni. Júdeaban ehseg pusztított (Róm 15:26; ApCsel 11:26-30), Pal pedig írt a Kis-azsiaban lev? gyülekezeteknek, kerve ?ket, hogy nyújtsanak segítseget ehsegt?l sújtott testvereiknek. Ezek a keresztenyek mindnyajan a szombatot tartottak meg, ezert Pal azt javasolta, hogy vasarnap reggel (amikor ki-ki szamba vette a költsegeit es a kifizetend?ket), tehat miutan a szombatnak vege, tegyenek valamennyit felre a szükseget szenved? testvereknek, hogy mikor majd ? eljön, az összeg keznel legyen. Ez az adakozas maganúton zajlott, vagy ahogy egy spanyol fordítas (La Santa Biblia) sugallja, „otthononkent zajlott le. Figyeljünk fel arra is, hogy mikent az Apostolok Cselekedete 20. fejezeteben, úgy itt sincs semmilyen utalas arra, hogy a vasarnap szent nap lenne. A teny az, hogy a Biblia sehol sem parancsolja meg, de meg csak nem is javasolja a vasarnap megszenteleset.
4. es az nem lehetseges, hogy Krisztus koratól fogva nem tartottak pontosan szamon a napokat es ily módon a napok felcserel?dtek?
Nem! Megbízható enciklopediak es lexikonok alapjan egyertelm?, hogy a mi es a Jezus altal megtartott szombat ugyanaz. Ez pusztan utanajaras kerdese.
5. S vajon Janos evangeliuma 20:19 nem arra vonatkozó feljegyzes, hogy a tanítvanyok a feltamadas emlekere elrendeltek a vasarnap megtartasat?
Ellenkez?leg, a tanítvanyok ekkor meg nem is hittek el, hogy a feltamadas vegbement (Mk 16:14). A „zsidóktól való felelem miatt gy?ltek egybe, az ajtókat bereteszeltek. Amikor Jezus megjelent közöttük, „szemükre hanyta az ? hitetlensegüket es kemenyszív?següket, hogy azoknak, akik ?t feltamadva lattak, nem hittek. Nincs semmilyen burkolt celzas arra, hogy a vasarnapot szent napnak tekintettek. Az Újszövetsegben mindössze nyolc olyan igehely letezik, amelyek valami módon említest tesznek a het els? napjaról, de ezek között egyik sem celoz arra, hogy ez a nap szent volna.
6. es a Kolossebeliekhez írt level 2:14-17 nem a hetedik napi szombat eltörleser?l ad hírt?
Szó sincs róla. Ez a szakasz csupan azokról a szombatokról ertekezik, „melyek csak arnyekai az elkövetkezend? dolgoknak. A hetedik napi szombatról itt nincs szó. Az ?si Izraelben volt het evi szombatnap, mas szóval ünnepnap, amiket szinten szombatoknak neveztek. Ezek „az Úr szombatja (3Móz 23:38), vagyis a hetedik napi szombat mellett, azon felül adattak. Ezek mindegyike el?kepei voltak a keresztnek, a keresztre mutattak, es a kereszttel veget is ertek. Isten hetedik napi szombatja meg a b?n bejövetele el?tt lett, ily módon semmi olyan rendeltetesük nem volt, hogy a b?nt?l való szabadulas el?kepei legyenek. Ezert különbözteti meg a Kolossebeliekhez írt level 2. fejezete is ezeket a szombatokat oly módon, hogy külön elmondja róluk, hogy ezek az „arnyekok. Ezt az evi het szombatot, amelyek az eltörles sorsara jutottak, Mózes harmadik könyve 23. fejezete sorolja fel.
7. A Római level 14:5 ertelmeben nem lehet, hogy az, hogy melyik napot tartjuk meg, az egyenre van bízva?
Figyeljük meg, hogy az egesz fejezet egymas megíteleser?l szól (4., 10., 13. vers). A tet itt nem az, hogy megtartjuk-e a hetedik napi szombatot, amely a nagy erkölcsi törveny reszet kepezte, hanem az, hogy hogyan viszonyuljunk a szertartasi törvenyben helyet kapó evenkenti ünnepnapokhoz. A zsidókból lett keresztenyek ítelgettek a poganyokból lett keresztenyeket amiatt, mert utóbbiak nem tartottak meg azokat. Pal egyszer?en így zarja le azt a kerdest: „Ne ítelgessetek egymast. A szertartasi törveny nem kötelez? többe.
Kvíz kerdesek
1. Melyik napot tartotta meg Jezus? (1)
_____ A vasarnapot.
_____ A hetedik napi szombatot.
_____ Az összes többi napot.
2. Melyik az Úr napja?
_____ A het els? napja, a vasarnap.
_____ A het hetedik napja, a szombat.
_____ Barmely nap, amit az Úrnak szentelünk.
3. Kinek adatott a szombat? (1)
_____ Kizarólag a zsidóknak.
_____ Isten valamennyi embernek adta ezt a teremteskor.
_____ Kizarólag az Ószövetseg idejen elt embereknek.
4. Ki tette at a szombatot vasarnapra? (1)
_____ Krisztus.
_____ Az apostolok.
_____ Felrevezetett emberek.
5. Isten törvenye, amely a szombat parancsolatat is magaban foglalja, (1)
_____ nem bír ma mar ervennyel.
_____ soha nem valtozhat meg. Ma is kötelez?.
_____ Krisztus halalakor ervenyet vesztette.
6. Az újszövetsegi egyhazban a megtert poganyok es az apostolok… (1)
_____ a vasarnapot szenteltek meg.
_____ azt tanítottak, hogy barmelyik nap megteszi szent nap gyanant, ha ?szinten gyakoroljuk.
_____ a szombatot tartottak meg.
7. A szombat (1)
_____ ervenyet vesztette a kereszten.
_____ megünneplese Jezus masodik eljöveteleig tart.
_____ A különböz? korokban elt megvaltottak meg fogjak ünnepelni azt Isten örök orszagaban is.
8. Minthogy a szombat Isten parancsolatanak resze, a szombat megszegese (1)
_____ miatt senkinek nem kell nyugtalankodnia, hiszen Jezus meghalt.
_____ veszedelmes b?n, hiszen szent dolgokat tapos meg.
_____ ma mar nem bír fontossaggal.
9. Akik igazan szeretik es követik Jezust, (1)
_____ megtartjak a szombatot, ahogyan Jezus is megtartotta.
_____ minden egyeb napot megszentelnek.
_____ megszentelik a vasarnapot.
10. Melyik az Isten szerinti nyugalomnap? (1)
_____ A het els? napja, a vasarnap.
_____ A het hetedik napja, a szombat.
_____ Barmelyik nap, amit Istennek szentelünk.
11. Mit mondhatunk a Biblia alapjan a vasarnapünneplesr?l? (1)
_____ Emberi talalmany, amelyr?l a Biblia is jövendölt.
_____ Ez Isten terve a mai id?kre.
_____ Krisztus feltamadasatól eredeztethet? es pünkösdkor nyert meger?sítest.
12. Mit mondhatunk a Biblia alapjan a szombatünneplesr?l? (1)
_____ A szombatünneples a törvenyeskedes jele.
_____ Egyedül a zsidók szamara fontos.
_____ A szombatünneples a teremtes es a megvaltas kett?s jele.