Bibliai tanulmányi útmutatók
Akkor és pontosan akkor! A beteljesült jövendölések feltárulnak!
Csatold be a biztonsagi övedet! Nagy felfedez? út all el?tted: fel fogod fedezni a Biblia leghosszabb id?i jövendöleset − egy jövendölest, ami szinte napra pontosan megjövendölte Jezus els? eljövetelenek valamint halalanak id?pontjat. A harom angyal üzeneter?l szóló kett?vel ezel?tti tanulmanyból megtudhattad, hogy Istennek van egy rendkívül fontos üzenete, amit a vilagnak meg kell hallania, miel?tt Krisztus visszajön! Az els? üzenet megparancsolja az embereknek, hogy imadjak es dics?ítsek Istent, mivelhogy az íteletnek óraja elerkezett (Jel 14:7). Daniel 8. es 9. fejezeteben Isten kinyilatkoztatja az ? vegíteletenek kezd? id?pontjat, es hatalmas profetikus eligazítasokkal − a matematikaban ezt így mondanank: megoldó kulcsokkal − szolgal, hatalmasan megbizonyítva Krisztus messiasi voltat. Ekkeppen az egesz Szentírasban nincs ehhez fogható jelent?seg? jövendöles − es lam, megis oly kevesen fordítanak figyelmet ra! Olyanok is vannak, akik teljesen felremagyarazzak. E tanulmany attekintese el?tt is arra kerünk, olvasd el Daniel könyve 8. es 9. fejezeteit, es kerd Isten Lelket, hogy vezereljen teged e nagyszer? tanulmany megerteseben.
1. Daniel latomast kap egy ketszarvú kosról, amely nyugat, eszak es del fele öklelkezik, es minden útjaba kerül? vadallatot legy?z (Dn 8:3-4). Mit jelkepez ez a kos?
„Az a ketszarvú kos, melyet lattal, Medianak es Perzsianak kiralya (Dn 8:20).
Valasz: A kos a medo-perzsa vilagbirodalmat jelkepezi, amely a medve jelkepeben is szóhoz jut Daniel könyve 7:5 szerint. A bibliai jövendölesek Daniel es Jelenesek könyveben az „ismetles es kifejtes elvet követi, vagyis ezek a bibliai iratok megismetlik a korabbi fejezetekben elrejtett jövendöleseket, hogy majd b?vebben is kiterjen rajuk. Ez a megközelítesi mód vilagossagot es bizonyossagot kölcsönöz a bibliai jövendöleseknek.
2. Mifele hadakozó vadallatra lesz ezutan Daniel figyelmes?
„A sz?rös kecskebak Görögorszag kiralya, a nagy szarv pedig, amely szemei között volt, az az els? kiraly. Hogy pedig az letöretett, es negy allt helyebe: negy orszag tamad abból a nemzetb?l (Dan 8:21-22).
Valasz: Daniel latomasaban ezutan egy hatalmas szarvval rendelkez? kecskebak t?nik fel hirtelen, nagy sebesseggel haladva el?re. Ratamadt a kosra es legy?zte ?t. Ezutan a nagy szarva letöretett es negy masik szarv n?tt a helyen. Ez a goromba kecskebak a vilaghatalmak soraban a harmadikat, a Görög Birodalmat, a hatalmas szarv pedig Nagy Sandort jelkepezte. A nagy szarv helyebe lep? negy szarv azt a negy orszagot jelkepezi, amelyek Nagy Sandor birodalmanak felosztasa utan el?alltak. Daniel könyve 7:6-ban ugyanezt a negy orszagot a szintúgy a Görög Birodalmat jelkepez? parduc negy feje fedte. Ezek a jelkepek annyira raillenek a jelöltekre, hogy a törtenelmi beazonosítasuk nem okoz semmilyen nehezseget.
3. Daniel könyve 8:8-9 szerint ezt követ?en egy kis szarvval jelzett hatalom tamadt. Mit jelkepez a kis szarv?
Valasz: A kis szarv Rómat jelkepezi. Egyesek azzal alltak el?, hogy a kis szarv Antiochus Epiphanest jelenti − azt a szeleukida kiralyt, aki az i. e. II. szazadban uralkodott Palesztinaban, es aki beszüntette a zsidó istentiszteleti szertartasokat. Masok, így a XVI. szazadi reformació vezeralakjainak többsege is arra a meggy?z?desre jutottak, hogy a kis szarv Rómat − a poganyt es a papait egyarant − jelkepezi. Vizsgaljuk meg tehat az erre vonatkozó bibliai bizonyítekokat:
A. Az „ismetles es kifejtes profetikus elvevel összhangban az itt abrazolt hatalom Róma kell, hogy legyen, ugyanis Daniel könyveben mind a 2., mind a 7. fejezet − a Görög Birodalmat követ? hatalomban − Rómara mutat. Daniel könyve 7:24-27 arra a tenyre is ravilagít, hogy a papai Rómat Krisztus orszaganak eljövetele fogja követni. Daniel könyve 8. fejezeteben a kis szarv pontosan raillik erre a motívumra: a Görög Birodalom utan következik, hogy legvegül termeszetfeletti módon, „kez nelkül rontassek meg Jezus masodik eljövetelekor. (Vesd össze Daniel 8:25-öt Daniel 2:34-gyel.)
B. Daniel 8. fejezete szerint a Medo-Perzsa Birodalom „nagy lesz (4. vers), Görögorszag „igen nagy (8. vers), a kis szarvval jelkepezett hatalom ellenben „annal jobban megn?tt (9. vers, a katolikus ford. szerint). A törtenelemb?l tudjuk, hogy Görögorszag utan egyetlen mas hatalom nem lett olyan „igen nagy-gya, mint Róma.
C. Róma kiterjesztette hatalmat del (Egyiptom), kelet (Makedón-Görög Birodalom) es a „kívanatos föld (Palesztina) fele, pontosan a megjövendöltek szerint (9. vers). E meghatarozas egyetlen mas nagyhatalomra sem illik ra úgy, mint Rómara.
D. Csupan Róma szallt szembe Jezussal, „a seregek fejedelmevel (11. vers) es a „fejedelmek fejedelmevel (25. vers). A pogany Róma megfeszítette ?t. A zsidó templomot is lerombolta. A papai Róma pedig azzal, hogy Jezus, a mi Mennyei F?papunk nelkülözhetetlen szolgalatat egy földi papsaggal valtotta fel, amely nem kevesebbet allít, mint hogy megbocsathatja a b?nöket, tenylegesen elerte, hogy a szentely „elhanyattatott (11. vers) es „labbal tiportatott (13. vers). Egyedül Isten bocsathatja meg a b?nöket (Lk 5:21). es Jezus a mi egyetlen Papunk es Közbenjarónk (1Tim 2:5).
4. Daniel könyve 8. fejezete arról tudósít bennünket, hogy a kis szarvval jelkepezett hatalom Isten nepeb?l el is pusztít sokakat (10., 24., 25. vers), tovabba „földre veti az igazsagot (12. vers). Amikor az egyik szent megkerdezte, meddig tapodtatik Isten nepe es a mennyei szenthely, mi volt erre a menny valasza?
„es mondta nekem: Ketezer es haromszaz esteig es reggelig, azutan kiderül a szenthely igazsaga (Dn 8:14).
Valasz: A menny valasza az volt, hogy a mennyei szenthely 2300 profetikus nap, azaz 2300 szó szerint veend? ev múltan megtisztíttatik. (A 15. tanulmany atfogó magyarazattal szolgalt az Ezekiel könyve 4:6-ban, valamint a Mózes negyedik könyve 14:34-ben megszólaltatott profetikus nap-ev elvre.) Felismertük, hogy a földi szentely megtisztítasara az ókori Izraelben a nagy engesztelesi napon került sor.
Isten nepe azon a napon egyertelm?en az Övenek ismertetett el, a b?neikr?l szóló feljegyzesek kitörlesre kerültek. A b?neikhez ragaszkodó gonoszok örökre kizarattak Izrael közössegeb?l. Így tisztult meg a tabor a b?nt?l.
A menny itt azzal nyugtatgatta Danielt, hogy a b?n es a kis szarvval jelkepezett hatalom nem virul tovabb, nem uralja örökke a vilagot, s nem üldözheti veg nelkül Isten nepet. Ehelyett ketezer-haromszaz esztend? múlva Isten közbelep a mennyei engeszteles napjaval, vagyis az ítelettel, melynek soran a b?n es a b?nösök neven neveztetnek, hogy aztan eltavolíttassanak a vilagegyetemb?l mindörökke. A vilagegyetem ily módon meg fog tisztulni a b?nt?l. Az Isten nepe elleni gonoszsagok legvegül jóva lesznek teve, s az edeni beke es összhang újra be fogja tölteni a vilagegyetemet.
5. Milyen fontos kerdest hangsúlyozott visszater?en Gabriel angyal?
„ertsd meg, embernek fia! Mert az utolsó id?re szól e latomas Íme, en megmondom neked, mi lesz a haragnak vegen Te azonban pecseteld be a latomast, mert sok napra való (Dan 8:17,19,26, kiemeles t?lünk).
Valasz: Gabriel többször is elismetelte, hogy a 2300 napról szóló latomasban szerepl? esemenyek azzal a vegid?vel kapcsolatosak, amely − ahogy azt a 15. tanulmanyból megtudtuk − 1798-ban kezd?dött. Az angyal azt akarta, hogy megertsük: a 2300 napról szóló jövendöles olyan üzenet, ami els?sorban nekünk szól, akik a vilagtörtenelem utolsó óraiban elünk. A mara nezve ennek különleges jelentese van.
Bevezetes Daniel könyve 9. fejezetehez
Daniel latomasat (8. fejezet) követ?en Gabriel angyal eljött hozza es elkezdte magyarazni szamara a latomast. Amikor Gabriel a 2300 napról szóló jövendöleshez ert, Daniel elajult es beteg volt egy ideig. Majd visszanyerte az erejet es újra munkaba allt, a kiraly dolgaiban foglalatoskodott, mindazonaltal nagyon nyugtalan volt a latomas meg el nem magyarazott resze − tudniillik maga a 2300 nap mibenlete − miatt. Daniel buzgón imadkozott nepeert, a zsidókert, akik Medo-Perzsiaba vitettek fogsagba. Megvallotta b?neit es kerte Istent, hogy bocsasson meg nepenek. Daniel könyve 9. fejezete a prófetanak ezzel a buzgó imajaval kezd?dik, amelyben vallast tesz a sajat es a nepe b?neir?l es Isten jósagara hivatkozik.
Kerlek, hogy e tanulmany atvetele el?tt szanj id?t Daniel könyve 9. fejezetenek elolvasasara.
6. Miközben Daniel imadkozott, valaki megerintette ?t. Ki volt az es milyen üzenettel erkezett hozza (Dan 9:21-23)?
Valasz: Gabriel angyal megerintette ?t es elmondta neki, hogy a Daniel könyve 8. fejezeteben leírt latomas hatralev? reszenek magyarazata vegett jött hozza (vesd össze Daniel könyve 8:26 es 9:23 igeverseit).
7. A 2300 napból mennyi jut (illetve vagatik le) Daniel nepenek, a zsidóknak, illetve f?varosuknak, Jeruzsalemnek (Dan 9:24)?
Valasz: Hetven het „szabatott, illetve „vagatott le a zsidóknak. A hetven profetikus het megfelel 490 valósagos evnek (70 X 7 = 490). Isten nepe hamarosan megter a Medo-Perzsiaban töltött fogsagaból, es Isten a 2300 evb?l kiszab 490-et, amit valasztott nepenek rendel el, mintegy újabb alkalmat a megteresre es az ? szolgalatara.
8. Milyen esemeny jelölte ki a 2300 napról szóló, valamint a 490 eves prófecia kezd?pontjat (Dan 9:25)?
Valasz: A kezd?pont gyanant szolgaló esemeny egy rendelet volt, amit a perzsa kiraly, Artaxerxes bocsatott ki, amelyben engedelyt adott Isten nepenek (amely Medo-Perzsiaban varta fogsaga leteltet) a Jeruzsalembe való visszateresre es a varos újjaepítesere. A rendelet − amelyet egyebkent Ezsdras könyve 7. fejezeteben olvashatunk el − Kr. e. 457-ben került kibocsatasra (a kiraly uralkodasanak hetedik esztendejeben (7. vers) es az ?sz folyaman lett vegrehajtva. Artaxerxes a Kr. e. 464-ben került a trónra.
9. Az angyal szerint, ha a 69 profetikus hetet, azaz 483 valósagos esztend?t (69 X 7 = 483) hozzaadjuk a Kr. e. 457-hez, epp a Messias megjeleneseig jutunk (Dan 9:25). Valóban így törtent?
Valasz: Szó szerint! Szamtani m?velet kerdese csupan kiszamolni, hogy amennyiben a Kr. e. 457 ?szehez hozzaadunk 483 teljes esztend?t, a Kr. u. 27 ?szehez jutunk. A „Messias szó „felkent-et jelent (Jn 1:42). Jezus a Szentlelek altal nyert felkenetest (ApCsel 10:38), meghozza a keresztsegekor (Lk 3:21-22). Erre a felkenetesre Tiberius csaszar uralkodasanak tizenötödik esztendejeben, vagyis a Kr. u. 27-ben került sor (Lk 3:1). Gondoljuk csak el, hogy ez a jövendöles több mint ötszaz esztend?vel a beteljesedes el?tt hangzott el!
Ekkor kezdte Jezus predikalni, hogy „betelt az id? (a 483 esztend?re utalva ezzel, amely a Messias eljövetelehez fut ki). Jezus ezzel mindenki füle hallatara meger?sítette a prófeciat (Mk 1:14-15 Gal 4:4). Jezus voltakeppen azzal kezdte a szolgalatat, hogy egyertelm?en utalt a 2300 napról szóló jövendölesre, hangsúlyozva annak jelent?seget es helytallósagat. Mindez pompas es megragadó
bizonyíteka annak, hogy:
A. A Biblia ihletett.
B. Jezus a Messias.
C. Valamennyi egyeb id?i megjelöles, ami a 2300 napról, illetve a 490 evr?l szóló jövendölesben szóhoz jut, helytalló. Milyen szilardak ezek az alapok, amikre epítkezhetünk!
10. A 490 eves jövendölesb?l attekintettünk 483 esztend?t. Mar csak egy profetikus het, vagyis het valósagos esztend? van hatra (Dn 9:26-27). Mi következik ezutan? es mikor?
Valasz: Jezus „kiirtatik, azaz „keresztre feszíttetik, meghozza a het közepen, vagyis harom es fel evvel a felkenetese utan, egesz pontosan Kr. u. 31 tavaszan. Figyeld meg, kerlek, hogyan tarul fel az evangelium a 26. versben: „A hatvanket het múlva pedig kiirtatik a Messias es senkije sem lesz.
Öve legyen a dics?seg, amikor Jezus kiirtatott, ezt nem „önmagaert tette. (A „senkije sem lesz felmondatot az angol így fordítja: „nem önmagaert. „Aki b?nt nem cselekedett (1Pt 2:22), megfeszíttetett a mi b?neinkert (1Kor 15:3 ezs 53:5). Jezus kifejezhetetlenül ertekes eletet szeretettel es keszseggel ajanlotta fel, hogy megmentsen bennünket a b?nt?l. Dics?seg legyen Istennek a mi csodalatos Megvaltónkert! Jezus engesztel? aldozata all Daniel könyve 8. es 9. fejezetenek közeppontjaban.
11. Ha egyszer Jezus a harom es fel ev leteltekor meghalt, hogyan „er?síthette meg sokakkal a szövetseget a teljes het soran, mikent arról Daniel könyve 9:27 rendelkezik?
Valasz: A szövetseg az ? szent szerz?dese az emberek b?nt?l való megmentesere (Zsid 10:16-17). Miutan harom es fel esztend?s szolgalata lezarult, Jezus a tanítvanyai altal er?sítette meg a szövetseget (Zsid 2:3). Els?re a zsidó nemzethez iranyította ?ket (Mt 10:5-6), ugyanis az ? valasztott nepenek a 490 evben megszabott id?b?l hatra volt meg harom es fel ev, ami alatt meg megterhettek.
12. Miutan a zsidó nemzet szamara szabatott 490 eves id?szak − a megteres utolsó alkalma − Kr. u. 34 ?szen lejart, mit tettek a tanítvanyok?
Valasz: Elkezdtek predikalni az evangeliumot a vilag többi nepenek es nemzetenek (ApCsel 13:46). Istvant, egy igaz diakónust, Kr. u. 34-ben nyilvanosan megköveztek. Attól a pillanattól fogva a zsidók − tekintettel arra, hogy elvetettek Jezust es Isten tervet, nem voltak többe Isten valasztott nepe es nemzete. Ezzel szemben Isten ett?l fogva valamennyi nemzetb?l mindazon embereket, akik elfogadjak es ?t szolgaljak, a lelki zsidók köze szamítja. Az ? valasztott nepeve lettek mindnyajan − „örökösök az ígeret szerint. A lelki zsidók termeszetesen magukba foglaljak azokat a zsidó embereket, akik mint egyen elfogadjak Jezust es ?t szolgaljak (Gal 3:27-29; Róm 2:28-29).
13. Kr. u. 34 utan hany ev maradt a 2300-ból? Mi a jövendöles zaró id?pontja? Milyen esemenyre kerül ekkor sor az angyal elmondasa szerint (Dan 8:14)?
Valasz: 1810 esztend? maradt vissza (2300-ból elveve 490-et 1810-et kapunk). A prófecia zaró id?pontja 1844 (Kr. u. 34-hez hozzaadva 1810-et 1844-hez jutunk). Az angyal szavai szerint a mennyei szentelynek meg kell ekkor tisztulnia, vagyis a mennyei íteletnek el kell kezd?dnie. (A földi szentelyt Kr. u. 70-ben leromboltak.) A 17. tanulmanyból megtanultuk, hogy a nagy engesztelesi nap, vagyis az ítelet napja, a veg idejere lett kit?zve. Azóta mar felismertük, hogy a kezd? id?pont 1844. Isten t?zte ki ezt az id?pontot. Ugyanolyan bizonyos ennek az id?pontnak a teljesedese, mint a Messias eljövetelere nezve a Kr. u. 27-i beteljesedes. Isten vegid?ben el? nepenek hirdetnie kell azt (Jel 14:6-7). Nyilvan felvillanyozó es örömteli lesz majd szamodra, amikor a 19. tanulmanyban reszletesen is betekintest nyerhetsz a temaba. Noe napjaiban Isten kijelentette, hogy az özönvízben testet ölt? íteletre 120 ev múlva kerül sor (1Móz 6:3) − es így is lett. Daniel idejeben Isten kijelentette, hogy az ? vegidei ítelete 2300 ev múlva elkezd?dni (Dan 8:14) − es ez is meglett. Isten vegidei ítelete 1844-t?l fogva zajlik.
Az engeszteles jelentese
Az „engeszteles szó az angolban − jelenteseredeteb?l kiindulva − az „egysegre jutas gondolatat idezi fel (atonement = at-one-ment). Azt az allapotot, amikor ketten egy velemenyen vannak illetve egyezsegre jutottak. A kapcsolat összhangjara utal. Kezdetben tökeletes összhang uralta a vilagegyetemet. Ekkor azonban Lucifer, egy kaprazatos elmevel rendelkez? mennyei angyal volt (emlekezünk meg ezekre a 2. tanulmanyból), aki dacolt Istennel es az ? kormanyzasanak elveivel. A mennyei angyalok egyharmada csatlakozott Lucifer lazadasahoz (Jel 12:3-4,7-9).
Ez az Istennel es az ? szeretet-parancsolataval szembeni lazadast nevezi a Biblia b?nnek (ezs 53:6 1Jn 3:4). Szívfajdalom, felfordulas, z?rzavar, tragedia, csalódas, szomorúsag, arulas es mindenfele gonosz jart a nyomaban. De ami a legrosszabb, hogy mindennek vege halal (Róm 6:23) − amelyb?l nincs feltamadas −, halal a t?znek tavaban (Jel 21:8). A b?n gyorsabban terjed es halalosabb, mint a legalattomosabb rakbetegseg. A vilagegyetem lete emiatt forog kockan.
Isten ezert levetette Lucifert es az ? angyalait a mennyb?l (Jel 12:7-9), s Lucifer új nevet kapott: „Satan lett, aminek jelentese: „ellenseg. Bukott angyalainak titulusa azóta: „demonok. Satan elamította adamot es evat, es a b?n rajtuk keresztül valamennyi emberi lenyre elhatott. Milyen borzasztó tragedia! Kezdetet vette a jó es a gonosz közötti pusztító viszaly, es nagyon úgy latszott, hogy a gonosz fog diadalmaskodni. A helyzet remenytelennek t?nt.
amde Jezus, Isten Fia − aki teljesseggel Isten volt, aki egyenl?bb volt mindenkivel, mint barmely mas földi halandó, aki e földön elt, s aki felaldozta eletet, hogy lefizesse a halalbüntetest minden b?nösert (1Kor 5:7). A b?nösök, ha elfogadjak az ? aldozatat, megszabadulnak a b?n bünteteset?l (Róm 3:25). E dics? terv azt is magaban foglalta, hogy Jezus belep annak az embernek az eletebe, aki behívja ?t (Jel 3:20), hogy új emberre formalja ?t (2Kor 5:17). Jezus er?vel ruhazza fel ?t, hogy ellenalljon Satannak, mely er? elegend? ahhoz, hogy minden megtert emberben helyreallítsa Isten kepmasat, a teremtes eredeti szandeka szerint (1Móz 1:26-27 Róm 8:29).
Ez az aldott engesztel?i felajanlas magaban foglal egy tervet a b?n elszigetelesere es elpusztítasara − beleertve Satant es bukott angyalait, tovabba mindazokat, akik csatlakoztak hozza a lazadasban (Mt 25:41 Jel 21:8). Ezenkívül teljesse lesz az ismeret Jezussal es az ? szeretetre epül? kormanyzataval kapcsolatban, mikent Satanról es az ? ördögi diktatúrajaról is minden ember el?tt lehull a lepel, úgyhogy mindenki ertelmes es ismereten alapuló döntest tud majd hozni, akar Krisztus, akar Satan melle sorakozva be (Mt 24:14 Jel 14:6-7).
Valamennyi ember ügye ki lesz vizsgalva a mennyei bírósagon (Róm 14:10-12), es Isten tiszteletben tartja minden egyes ember dönteset, akar Krisztus, akar Satan szolgalata mellett döntenek (Jel 22:11-12). Vegül, a b?n kiirtasa utan, Isten terve az, hogy új eget es új földet teremt (2Pt 3:13 ezs 65:17), amelyben nem üti fel többe fejet a b?n (Nah 1:9), s amelyet örökkevaló otthonkent adhat at nepenek (Jel 21:1-5). Az Atya es a Fiú együtt fog ezutan lakni nepevel, tökeletes örömben es összhangban mindörökke.
Mindez benne foglaltatik az engesztel? eggye letelben. Isten mindezt tudtunkra adta az ? Igejeben, es be is mutatta azt az ószövetsegi szentely-szolgalatban, kivaltkeppen a nagy engeszteles napjan. Jezus az engeszteles kulcsszerepl?je. Az ? szeretetteljes aldozata a Golgotan tesz mindezt lehet?ve. A b?nt?l való megszabadulas mind sajat eletünkben, mind a vilagegyetem szamara egyes-egyedül altala lehetseges (ApCsel 4:12). Nem csoda, hogy a menny harom pontból alló utolsó üzenete a vilagnak mindnyajunkat arra szólít fel, hogy imadjuk ?t (Jel 14:6-7).
14. Miert valasztja el egynemely bibliamagyarazó a zsidó nep szamara rendelt 490 ev utolsó hetet (vagyis het evet) es alkalmazza azt az Antikrisztusnak a vilagtörtenelem vegs? szakaban gyakorolt munkajara?
Valasz: A kerdes jó: „Miert mozdítanank el a helyer?l a zsidó nepre kiszabott 490 esztend? utolsó het evet, mire jó atvinni azt a vilagtörtenelem vegere?
Tekintsük at a tenyeket:
A. Nincs semmilyen figyelemfelhívas illetve adat arra nezve, hogy be kellene iktatni egy hezagot a 490 esztend?s jövendöles barmelyik ket szakasza köze. Ugyanúgy folyamataban ertend?, mikent Isten nepenek 70 eves szam?zetese, amelyr?l Daniel könyve 9:2 tesz említest.
B. Valahanyszor a Bibliaban egy bizonyos id?egysegr?l olvasunk (napok, hetek, hónapok, evek), id?i tavlatról szólva, ez kizarólag folytatólagos id?szamítast jelenthet. A bizonyítas terhe azokon van, akik azt allítjak, hogy a jövendöles barmely reszet le kellene valasztani a többir?l, illetve masutt, kes?bb kellene beszamítani.
C. A kezd? id?pont Kr. u. 27 (Jezus keresztsegenek id?pontja) a jövendöles het utolsó esztendejere nezve. Ezt Jezus is hangsúlyozta azzal, hogy így kezdett predikalni: „Betelt az id? (Mk 1:15).
D. Kereszthalalakor, Kr. u. 31 tavaszan, Jezus így kialtott fel: „Elvegeztetett. A Megvaltó itt egyertelm?en Daniel könyve 9. fejezetenek az ? halalara vonatkozó jövendöleseire hivatkozik, úgymint:
1. „Kiirtatik a Messias (verse 26).
2. „Veget vet a veres aldozatnak es az etelaldozatnak, tudniillik azaltal, hogy Isten igazi Baranyakent maga hal meg (27. vers 1Kor 5:7, 15:3).
3. altala „vege szakad a gonoszsagnak (24. vers).
Semmilyen bibliai parancs vagy adat nincs arra nezve, hogy az utolsó hetet, azaz a hetven esztend?t le kellene valasztani a teljes 490 evr?l, amit Isten a zsidó nemzetre szabott ki, hogy az Antikrisztusnak a törtenelem vege tajan folytatott munkajaval hozzuk azt összefüggesbe. Ami ennel is nagyobb baj, hogy a 490 eves jövendöles utolsó het evenek levalasztasa oly mertekben eltorzítja Daniel könyve szamos jövendölesenek tenyleges jelenteset, hogy az emberek egesz egyszer?en keptelenek lesznek helyesen megerteni azokat. Ezert íteli el Isten a jövendöles effele egyeni magyarazatat, mint amilyen a het ev el?tti hezag elmeleteben is felfedezhet?. Az ilyesfajta magyarazatok mindig felreviszik az embereket.
15. Elfogadom Krisztus engesztel? aldozatat az eletemre es meghívom ?t, tisztítson meg a b?nt?l es teremtsen új emberre.
Valasz:
Gondolatebreszto kerdesek
1. Egy kis szarv t?nik fel Daniel könyveben mind a 7., mind a 8. fejezeteben. Ugyanarról a hatalomról van szó?
Daniel könyve 7. fejezeteben a kis szarvval jelzett hatalom a papasag. A 8. fejezetben a kis szarvval jelkepezett hatalom mind a pogany, mind a papai Rómat magaban foglalja.
2. A Daniel könyve 8:14 alapjan egyes bibliafordítasok így hozzak: „ketezer es haromszaz nap. A heber eredeti szó szerinti fordítasahoz jobban ragaszkodó fordítasok viszont így: „ketezer es haromszaz este es reggel. Nem lehet, hogy ez ezeregyszazötven napot takar, amint egyesek allítjak?
Nem. A Biblia egyertelm?en kinyilatkoztatja Mózes els? könyve els? fejezeteben (5., 8., 13., 19., 23. es 31. vers) hogy az egy este es egy reggel egy napot jelent. A törtenelemben nem is volt egyebkent olyan esemeny az ezeregyszazötven nap leteltekor, ami beteljesíthette volna ezt a jövendölest.
3. Milyen szerepet jatszik a „döntes a kereszteny ember eleteben?
A döntes a siker kulcsa. Isten útja mindig is a döntes szabadsaga volt (Józs 24:15). Habar szeretne megmenteni minden embert (1Tim 2:3-4), azert meghagyja az embernek a szabad valasztast (5Móz 30:19). Isten Satannak is megengedte, hogy fellazadjon Ellene. adamnak es evanak is megengedte, hogy az engedetlenseget valasszak. Az igaz elet soha nem egy lezart es beprogramozott intezkedes, ami a mennybe repít engem, függetlenül attól, hogyan elek, s hogy egyaltalan oda akarok-e jutni. A döntes azt jelenti, hogy mindig szabadon megvaltoztathatom a szandekomat. Jezus arra ker, hogy valasszam ?t (Mt 11:28-30) es e döntesemet naponta er?sítsem meg (Zsolt 86:3). Ha mindennap ?t valasztom, ? atformal engem es hasonlóva tesz Önmagahoz, hogy majd vegül elvigyen engem az ? aldott új orszagaba. De egy pillanatra sem felejthetjük el, hogy mindenkor hatat fordíthatok es elindulhatok egy masik iranyba is. Isten nem fog kenyszeríteni engem. Ennek okan a naponkent meghozott döntesem, hogy ?t szolgalom, feltetlenül szükseges.
4. Sokan valljak, hogy a Daniel könyve 8. fejezeteben szerepl? kis szarv Antiochus Epiphanest, a szeleukida kiralyt jelenti. Hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy nem ez az igazsag?
Szamos es jó okunk van ennek az allaspontnak a cafolatara. Lassunk nehanyat:
A. Antiochus Epiphanes nem „n?tt meg nagyon, ahogy arról a jövendöles rendelkezik (Dan 8:9).
B. Nem a Szeleukida Kiralysag vegnapjaiban uralkodott, sem nem annak leszalló agaban, amint azt a prófecia meghatarozza (Dan 8:23), hanem inkabb annak közeps? szakaszaban.
C. Akik azt tanítjak, hogy a kis szarv Antiochus Epiphanes, a ketezer-haromszaz napot szó szerint es nem profetikus napok szerint, mely utóbbi szerint egy nap egy evet jelent. A bet?h? ertelemben vett id?i meghatarozas kevessel több mint hat evet takar, marpedig azt nem tudjuk mire vonatkoztatni Daniel könyve 8. fejezeteben. Minden arra iranyuló kíserlet, hogy ezt a hat evet valahogy raillesszek Antiochus Epiphanesre, egyt?l egyig cs?döt mondott, ami ugyancsak zavaró lehet az elmelet híveinek.
D. A kis szarv „a veg idejen meg fenn kell, hogy alljon (Dan 8:12,17,19), ezzel szemben Antiochus Epiphanes Kr. e. 164-ben meghalt.
E. A kis szarv „nagyon megn?tt delre, napkeletre es a kívanatos föld [Palesztina] fele (Dan 8:9). Noha Antiochus Epiphanes egy keves ideig valóban uralkodott Palesztinaban, deli (Egyiptom) es keleti iranyban nem igazan mutathatott fel katonai sikereket.
F. A kis szarv földre vetette Isten szentsegenek helyet (Dan 8:11). Antiochus Epiphanes nem rombolta le a jeruzsalemi templomot. Megszentsegtelenítette, am a rómaiak romboltak le az i. sz. 70-ben. nem is pusztította el Jeruzsalemet, amint arról a prófecia hírt ad (Dan 9:26).
G. Azt a pusztító utalatossagot, amir?l Daniel könyve 9:26-27 szól, maga Krisztus sem Antiochus Epiphanes múltbeli, Kr. e. 167-ben vegbevitt templomgyalazasaira, hanem a közvetlen jöv?re vonatkoztatta, amikor is a római sereg, egy nemzedeken belül, Kr. u. 70-ben, el fogja pusztítani Jeruzsalemet (Lk 21:20-24). Mate evangeliuma 24:15-ben Jezus külön is említest tett Daniel prófetaról es azt mondta, hogy ez a jövendöles (Dan 9:26-27) fog teljesedni akkor, amikor a keresztenyek meg fogjak latni, amint „a pusztító utalatossag ott all a szent helyen, Jeruzsalemben. Túl egyertelm? ez ahhoz, hogy felreertsük.
H. Jezus egyertelm?en összekötötte Jeruzsalem elpusztítasat azzal, hogy Izrael veglegesen elutasította ?t mint Kiralyukat es Megvaltójukat (Mt 21:33-43 23:37, 38 Luke 19:41-44). A Messias elvetese es a varos es a templom lerombolasa közötti kapcsolat Daniel könyve 9:26-27 szakaszanak központi üzenete. Ez az üzenet arról ad hírt, hogy milyen következmenyei lesznek annak, hogy Izrael újra es újra elutasította a Messiast, meg azutan is, hogy az isteni szeretet újabb negyszazkilencven esztend? próbaid?t adott neki. Aki a jövendölest a Kr. e. 164-ben − vagyis jóval Jezus születese el?tt − elhunyt Antiochus Epiphanesra alkalmazza, teljesen lerombolja Daniel könyve 8. es 9. fejezetenek − a Biblia legfontosabb id?i jövendöleset tartalmazó fejezetek − jelenteset.
Kvíz kerdesek
1. Mely hatalmat jelkepezi a kos Daniel könyve 8. fejezeteben? (1)
_____ Babilont.
_____ Medo-Perzsiat.
_____ Görögorszagot.
_____ Rómat.
2. Mit jelkepez a kecskebak Daniel könyve 8. fejezeteben? (1)
_____ Egyiptomot.
_____ Palesztinat.
_____ Görögorszagot.
_____ Asszíriat.
3. Mit jelkepez a kis szarv Daniel könyve 8. fejezeteben? (1)
_____ Antiochus Epiphanest.
_____ A pogany es a papai Rómat.
_____ Az ateizmust.
_____ Irakot.
4. A nagy engeszteles napja íteletnap volt az ókori Izraelben. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
5. A 2300 esztend?b?l mennyi szabatott a zsidóknak? (1)
_____ 490 ev.
_____ 700 ev.
_____ 1810 ev.
_____ 100 ev.
6. A bibliai jövendölesekben egy profetikus nap egy valósagos esztend?nek felel meg. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
7. A 2300 eves prófecia − 500 evvel a beteljesedes el?tt − megjövendölte, hogy a Messias 27-ben fog megjelenni. Ez a maga idejeben be is teljesedett. Ez azt bizonyítja, hogy… (3)
_____ a Biblia ihletett.
_____ Gabriel angyal tökeletesen rahibazott.
_____ a prófecia többi id?meghatarozasa is helytalló.
_____ Jezus a Messias.
8. Amikor a zsidó nemzet szamara kiszabott 490 ev lejart Kr. u. 34-ben, mit csinaltak a tanítvanyok? (1)
_____ Mas nemzetb?l való embereknek is predikalni kezdtek.
_____ Hosszú szabadsagra mentek.
_____ Azt mondtak, hogy Kr. u. 34 utan egyetlen zsidó sem üdvözülhet többe.
9. A 2300 eves jövendöles (Dan 8-9. fej.) szerint mi törtent 1844-ben? (1)
_____ Az ítelet elkezd?dött a mennyben.
_____ A zsidó nemzet szamara lejart a próbaid?.
_____ Jezus felment a mennybe.
_____ Isten minden ember szamara lezarta a próbaid?t.
10. A mennyei nagy engeszteles az Istennel való tökeletes összhangba hozza az egesz vilagegyetemet. Az alabbi allítasok közül melyek igazak az engeszteles valamelyik szempontjaból? (10)
_____ Jezus felaldozta az eletet, hogy megvaltson bennünket a halalbüntetest?l.
_____ Jezus megszabadított bennünket a b?n bünteteset?l.
_____ Jezus atformal bennünket es teljesen új emberre tesz.
_____ Jezus helyreallítja bennünk Isten kepmasat.
_____ A mennyei bírósagon Isten tiszteletben tartja minden ember valasztasat, akar Krisztust, akar Satant kívanja szolgalni.
_____ A földön valamennyi ember birtokaba jut minden ismeretnek Satan pusztítasra illetve Istennek az emberek üdvözítesere iranyuló szandekaról.
_____ A b?n, a Satan es a b?nösök el lesznek szigetelve, majd el lesznek pusztítva.
_____ Isten új eget es új földet teremt az ? nepe szamara es velük lakozik.
_____ A b?n soha többe nem üti fel a fejet.
_____ Az engesztelest Jezus Golgotan meghozott aldozata tette lehet?ve.
_____ Satan es angyalai vegül megternek es elnyerik az üdvösseget.
11. Nincs bibliai erv vagy bizonyítek arra nezve, hogy a zsidó nemzet szamara biztosított utolsó hetet − illetve a 490 ev utolsó het evet − el lehetne szakítani az el?z?kt?l es az Antikrisztusnak a vilagtörtenelem vegen folytatott m?ködesere lehetne vonatkoztatni. (1)
_____ Igaz.
_____ Hamis.
12. Mi törtent Kr. u. 34-ben? (3)
_____ A zsidó nemzet mint Isten valasztott nepe szamara lejart a próbaid?.
_____ A tanítvanyok predikalni kezdtek mas nepek es nemzetek szamara is.
_____ Istvant, a hív? diakónust, megköveztek.
_____ Az ítelet elkezd?dött a mennyben.
13. Mikor vette kezdetet a 2300 eves id?szak? (1)
_____ Kr. u. 34-ben.
_____ 1944-ben.
_____ Kr. e. 1491-ben.
_____ Kr. e. 457-ben.
14. Daniel es Jelenesek könyvenek jövendölesei els?sorban is rank es a mi id?nkre alkalmazandók. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.