A végső forradalom
Read Time: 2 min

Sok egykori kommunista városhoz hasonlóan Prága is olyan építészeti és kulturális keverék, amely még mindig őrzi a múlt nyomait. Az ide látogatók megcsodálhatják azokat a jellegtelen lakóházakat, amelyeket gyakran a szovjet korszak politikájával társítottak. A kommunizmus 1989-es bukásával a múlt kulturális szimbólumai a kommunizmusmúzeumba és az antikvitásboltokba kerültek.
Krisztus halála sokkal nagyobb mértékű átalakulást hoz létre ebben a világban, mint bármely politikai változás. Jézus halála által kiváltott minket a bűn rabszolgaságából. Ez azt jelenti, hogy szeretetteljes szolgálattal válaszolhatunk erre. Más szavakkal: azáltal, hogy megszabadított minket egy másik urunktól, dönthetünk úgy, hogy szolgákká válunk az Ő királyságában.
Pál apostol így írta le ezt, amikor óva intett attól, hogy könnyedén vegyük az új kötelességünket: „Drága áron vásároltak meg titeket; dicsőítsétek tehát Istent a testetekben és a lelketekben, amelyek Istenéi” (1Korinthus 6:20). A megfelelő kontextus nélkül hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy egy új urat szolgálni nem sokkal jobb, mint eleve a bűn rabszolgaságában élni. Fontos azonban emlékeznünk arra, hogy új szolgálatunk nem terhes.
János írásaiban azt találjuk, hogy még a mennyei énekek is az általunk kapott üdvösségben való örömöt fejezik ki: „Méltó vagy, hogy elvedd a tekercset, és felnyisd a pecsétjeit; mert megöltek, és a véreddel megváltottál minket Istennek minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből, és királyokká és papokká tettél minket a mi Istenünknek; és uralkodni fogunk a földön” (Jelenések 5:9, 10). Ez az ének kifejezetten Jézus dicsőítésére szól, akinek szolgálatában találjuk meg a legnagyobb örömöt. Ez a szolgálat többek között magában foglalja a föld uralkodását is!
Alkalmazd:
Jelentkezz önként egy olyan feladatra, amelyről tudod, hogy örömet fog okozni neked.
Mélyebbre ásni:
1 Korinthus 7:23; Róma 6:22; 1 Korinthus 6:19