A Los Angeles-i tűzvészek: van-e remény a lángok között?

40 000 hektár égett le, 12 300 épület semmisült meg, és 24 ember vesztette életét – ez a Los Angelesben tomboló Palisades-, Eaton- és Hurst-tüzek együttes pusztító mérlege. Az AccuWeather a pénzügyi károkat 150 milliárd dollárra becsüli, ami ezt messze a legköltségesebb tűzvésszé teszi az Egyesült Államok történetében. A korábbi rekordot, a 2018-ban a kaliforniai Paradise-ban tomboló Camp Fire által okozott 12,5 milliárd dolláros kárt, ez a szám eltörpít.

Vasárnap reggel a szél fokozódott, és a súlyos tűzveszélyes körülmények várhatóan szerdáig fennmaradnak. A 24 megerősített haláleset mellett 16 ember eltűnt, és a halálos áldozatok száma várhatóan tovább emelkedik.

Számos összeesküvés-elmélet terjed az interneten a tüzek eredetéről. A kormánytisztviselőket, a közvetlen energiafegyvereket, sőt még Istent is vádolják. Egy tűzesetet valóban gyújtogatásként vizsgálnak. Azonban amikor a füst eloszlik, a tüzek oka talán nem is lesz olyan fontos, mint az, ahogyan reagálunk rájuk .

A tragédia pozitív oldala

A kaliforniai honlap szerint „Több mint 7500 állami alkalmazott dolgozik a helyszínen a helyi és szövetségi partnerekkel együttműködve”, 1040 tűzoltót és 260 tűzoltóautót vetettek be, és „Kalifornia 75 tűzoltóautót kért és kapott Oregonból, 45-öt Washingtonból, 5-öt Új-Mexikóból, 10-et Utahból és 25-öt Idahóból, ami a Vészhelyzeti Segítségnyújtási Egyezmény keretében több száz további tűzoltót jelent”.

A tragédia közepette mindig megható látni, ahogy teljesen idegen emberek összefognak, hogy segítsenek a rászorulókon. Az olyan katasztrófák, mint a Los Angeles-i tűzvészek, mindig inspirálnak olyan hősi cselekedetekre, amelyekben az egyének mások érdekében kockáztatják az életüket. A nyilvánvaló hősök a tűzoltók, a rendőrök és az egyéb személyzet, akik koordinálják és végrehajtják a tűzoltási erőfeszítéseket.

De vannak mások is, mint Eddie de Ferrari és Ray Moore, akik segítettek 90 embert evakuálni egy idősek otthonából, többségük kerekesszékben és hordágyon, miközben a tűz közeledett. Aztán ott van Felipe Carrillo, aki megmentette a saját és a szomszédja házát azzal, hogy öt órán át locsolta őket kerti tömlővel, miközben a környék többi része lángokban állt.

Mindennapi lehetőségek

Nem kell megvárnunk, hogy tűz, tornádó vagy földrengés sújtsa a környékünket, hogy segíthessünk a közelünkben élőknek. Az emberek körülöttünk minden nap személyes tragédiákat élnek át. Legyen szó családtag haláláról, rákdiagnózisról, anyagi nehézségekről vagy számos más nehézségről, ott lehetünk, hogy felvidítsuk másokat és reményt adjunk nekik.

A jó szamaritánus

Gyakran nevezzük jó szamaritánusnak azt a személyt, aki minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítsen egy idegennek, különösen vészhelyzetben. A kifejezés abból a történetből származik, amelyet sokan Jézus leghíresebb példázatának tartanak – a jó szamaritánus története (Lukács 10:25–37).

A példabeszédben a szamaritánus megáll, hogy segítsen egy tragikus és kétségbeesett helyzetben lévő férfinak – akit brutálisan megvertek, megfosztottak ruháitól és vagyonától, és az árokban hagyták meghalni. Bár a környékről köztudott, hogy rablók és tolvajok tanyája, a szamaritánus megáll, hogy segítsen a haldokló férfinak, anélkül, hogy bármilyen garancia lenne arra, hogy nem ő lesz a következő áldozat. Ezután olajat és bort ken a férfi sebeitre gyógyító szerként, majd bekötözi azokat.

Azt mondják, mindannyian igyekeznünk kellene inkább a szamaritánushoz hasonlóak lenni. Ez valóban igaz. De mindenekelőtt a jó szamaritánus Jézust, Isten Fiát jelképezi, aki nagy személyes áldozatot hozva jött el, hogy megmentse az emberiséget, amelyet az árokban haldokló férfi képvisel. A bor és az olaj Krisztus vérét jelképezi, amely által megbocsátást nyerünk (Máté 26:28), valamint a Szent Szellemet (Zakariás 4:6), akit Jézus küld, hogy gyógyulást hozzon a szívünkbe (Ezékiel 36:26, 27).

Nyitott ajtó

Az olyan tragédiák, mint a Los Angeles-i tűzvészek, igazán megrázhatják az embert, és arra késztethetik, hogy újragondolja az életében fontos dolgokat. Ilyen időkben van Isten gyakran a legközelebb (Zsoltárok 34:18), kopogtat az ajtón, és arra vár, hogy behívják (Jelenések 3:20). Imádkozzunk azért, hogy a Los Angeles-i áldozatok reményt találjanak Jézusban.

Hogyan reagáltál a saját életedben bekövetkezett tragédiákra? Behívtad Jézust?

Tudj meg többet a jó szamaritánus példázatáról Doug lelkész prédikációjában.

\n