Harry Potter felváltotta a Bibliát?

Első pillantásra a Religion News Service egyik legutóbbi cikkében szereplő szavak megnyugtatónak, sőt biztatónak tűntek ebben a posztmodernizmus által uralt korszakban:

„Ez egy olyan könyv, amelyet szinte mindenki ismer, sokunk szinte születésünktől fogva” – írta Tara Isabella Burton, aki teológiai doktorátust szerzett a brit Oxford Egyetemen. „Hivatkozunk rá a mindennapi életünkben. … Miután elolvastuk, és megtanultuk a benne foglalt tanulságokat, politikai hozzáállásunk megváltozik, és befogadóbbá, gondoskodóbbá válunk a kívülállókkal szemben.”

De Burton nem a Biblia hatásáról ír; inkább azt mondja: „Természetesen a J. K. Rowling által alig több mint 20 évvel ezelőtt megalkotott »Harry Potter« regénysorozatra utalok.” Mint valószínűleg tudják, ezek kitalált könyvek, amelyekben egy „varázslóiskola” ad otthont mindenféle misztikus eseménynek. A Pottermore hivatalos honlapja szerint 2018 februárjáig világszerte 500 millió könyvet adtak el, amelyet 80 nyelvre fordítottak le.

A legtöbb ember nem tudja megnevezni az evangéliumokat

Burton elméletének lényege a Potter-könyvekről az, hogy olyan erkölcsi keretet kínálnak, amelyhez a millenniumi generáció könnyen csatlakozhat: fogadjuk el másokat és gyakoroljuk a toleranciát; fogjunk össze, hogy legyőzzük a mai társadalom „Voldemortjait”. Burton azt is állítja, hogy az internet térnyerése szélesebb körű és gyorsabb elterjedését eredményezte a Potter-stílusú világnézetnek, mint a korábbi „rajongói közösségek”, például a Star Trek esetében.

És bár a Potter-könyvek nem tesznek vallási állításokat – a könyveket szórakoztatásként és fikcióként hirdetik, semmi többként –, az alapvető üzenetek úgy tűnik, vonzóak azoknak a millenniumi generációsoknak, akik spirituális támaszt keresnek: „Elfogadjuk Rowling nyelvét, erkölcsi rendszerét és érzelmi hangvételét anélkül, hogy szükségünk lenne rá – vagy akarnánk –, hogy az utalásokat tegyen a külvilágra vagy Istenre” – írta Burton.

A Pottermore sajtóközleménye az 500 millió eladott példányt jelentő mérföldkőről kissé visszafogottabban tekint a könyvek jövőjére: „Úgy véljük, joggal állíthatjuk, hogy 20 év és 500 millió eladott könyv után a Harry Potternek még mindig megvan az a hatalma, hogy a lapjain keresztül egy teljesen új világba repítsen minket. Pontosan ezért fogjuk örökké olvasni őket, és továbbadni a következő generációknak” – állították.

A Harry Potterhez hasonló világi olvasmányok megfelelőek-e egy keresztény számára?

Az irodalom hatása a társadalomra

Nem ez az első és nem is az utolsó alkalom, hogy egy szépirodalmi mű hatással van a társadalomra vagy a kultúrára. Jonathan Swift angol szatirikus író 1729-es „A szerény javaslat” című esszéje országos vitát váltott ki, amikor bírálta a felső osztály hozzáállását szegény szomszédjaikhoz.

A közelmúltban Harper Lee „To Kill a Mockingbird ” című regényét azzal méltatták, hogy segített megváltoztatni az amerikaiak hozzáállását a faji kérdésekhez és a társadalmi kapcsolatokhoz, míg Kurt Vonnegut és Norman Mailer regényei hozzájárultak egy háborúellenes vietnami generáció kialakulásához.

Az Amerikai Biblia Társaság és a Barna Group tanulmánya szerint a millenniumi generáció tagjai sokkal kevésbé hajlamosak arra, hogy 30 éves korukra „fontosabb életeseményeket” – például az iskola befejezését vagy a házasságkötést – teljesítsenek, mint az 1960-as évekbeli generáció tagjai.

„Ez egy másfajta generáció” – mondta David Kinnaman kutató és a Barna elnöke. „A millenniumi generáció világa gyors ütemű és bonyolult. Valódi válaszokra van szükségük azokra a kérdésekre, amelyeket a szőnyeg alá söpörnek – a tudományra, a szexualitásra, a kultúrára és az életmódra vonatkozó kérdésekre.”

De nyitott kérdés, hogy a millenniumi generáció tagjai hol találják meg ezeket a válaszokat: „A média formálja ezt a csoportot, és alakítja ki, kik is ők valójában” – jelentette ki Kinnaman.

Mi a megoldás? Nem csupán a Harry Potter-könyveket kell elítélni, mint potenciális erkölcsi iránytűt, hanem fontos, hogy a millenniumi generációt – és a fiatalabb generációkat – az igazi forráshoz vezessük: a Bibliához.

Egy olyan kezdeményezés, amely vonzhatja a millenniumi olvasókat, az Alabaster, egy kávéasztalra való könyvsorozat, amely vizuálisan vonzó formában mutatja be a Szentírást. „Olyan képeket próbálunk létrehozni, amelyek valamilyen módon reagálnak a szövegre” – mondta a New York Daily Newsnak Bryan Chung, a 24 éves tervező és az Alabaster társalapítója. „Ez a nehéz rész. Továbbá a tervezés szempontjából is olyan képeket akartunk, amelyek kiemelik a szöveg mondanivalóját.”

A startup – amelynek kezdeti erőfeszítéseit az interneten keresztül közösségi finanszírozással valósították meg – reméli, hogy idén 30 000 példányt ad el könyveiből, amelyek között megtalálhatók a négy evangélium, a Zsoltárok és a Példabeszédek. A New Living Translation fordítást választották, mert szerintük ez jobban szólítja meg az olvasókat.

Válaszok a millenniumi keresőknek

Korábban már megjegyeztük, hogy milyen kihívást jelentenek a millenniumi generáció tagjai, tekintettel arra, hogy egyre kevesebben vesznek részt az istentiszteleteken. Nemrégiben pedig az a szomorú hír isnapvilágra került, hogy egyes millenniumi generációs fiatalok szerint „helytelen” megosztani a hitüket – vagyis evangelizálni.

Vannak módszerek arra, hogy hogyan lehet megbirkózni azzal a kihívással, hogy a millenniumi generáció nem ismeri vagy nem érti a keresztény hit alapvető fogalmait. Az egyik az, hogy segítünk nekik megtanulni az alapelveket, amikor még tizenévesek. És a közelgő gyermekeknek szóló sorozatunk, az Amazing Adventure, remek kiindulópont lesz ehhez. A bemutatott történetek ugyanolyan drámaiak és izgalmasak lesznek, mint bármelyik regény. De a történetek és az azok mögött rejlő igazságok a Bibliából származnak, és izgalmas, vonzó módon kelnek életre.

Ha Isten Igéjének örök igazságait korán bevezetjük a fiatalok életébe, a mai gyerekek holnap Jézusban hívőkké válhatnak, és továbbadhatják az örömhírt a saját generációjuknak és az utánuk jövő nemzedékeknek.

Megnézheted az Amazing Facts tizenévesek és egyetemisták számára készült forrásait is:

A legfontosabb kérdések: A sorozatot azzal a céllal hozták létre, hogy megakadályozzák a tizenévesek elvándorlását a gyülekezetekből. A sorozat a mai keresztény fiatalok által folyamatosan felvetett nagy, alapvető kérdésekkel foglalkozik, beleértve Isten valóságát, valamint az evolúció és a teremtés körüli vitákat. A sorozatot Doug Batchelor lelkész mutatja be.

Végső cél: Négyrészes DVD-sorozat, amelynek célja, hogy segítse a keresztény középiskolás és egyetemista diákokat abban, hogy pozitív bibliai szemléletmóddal tudjanak megbirkózni az élet bonyolult döntéseivel. Előadó: Doug Batchelor lelkész.

\n