A jó szegénység

A világ népességének legalább 80 százaléka napi 10 dollárnál kevesebből él. A világ népességének legszegényebb 40 százaléka a globális jövedelem mindössze 5 százalékát kapja. A leggazdagabb 20 százalék viszont a világ jövedelmének háromnegyedét birtokolja. Az UNICEF adatai szerint pedig naponta 22 000 gyermek hal meg a szegénység miatt. A gyermekek gyakran a szegénység csendes szenvedői.

Csendben halnak meg a Föld legszegényebb falvaiban, távol a világ tudatától és lelkiismeretétől. Az, hogy életükben gyengék és szelídek, még láthatatlanabbá teszi ezeket a haldokló tömegeket a halálban. A kanyaró, a malária és a hasmenés a gyermekek három legnagyobb gyilkosának számít, és mindhárom megelőzhető. A HIV/AIDS több mint 14 millió árvát eredményezett; ezek 92 százaléka Afrikában él.

Hogyan mondhatta tehát Jézus: „Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek az Isten országa” (Lukács 6:20)? Nincs Krisztusnak szíve a szegények, különösen a gyermekek iránt? Jézus határozottan törődik a hátrányos helyzetűekkel. Szolgálatának szinte egészét azzal töltötte, hogy kedvességgel és szeretettel fordult a betegekhez és a haldoklókhoz. Akkor mit jelent az, amikor Krisztus azt mondja: „Boldogok vagytok, szegények”?

Urunk nem a fizikai szegénységről beszél, hanem a lelki szegénységről. Más szavakkal, a mennyek országa azoké, akik felismerik, hogy nincs semmi, amit Istennek adhatnának az üdvösség biztosítására, kivéve kinyújtott kezüket. Semmilyen cselekedet, semmilyen pénz, semmilyen zarándoklat, semmilyen „semmi” nem fogja meggyőzni Istent, hogy megmentsen téged. Amikor az Úr előtt állunk, mindannyian „szegények vagyunk”. És ez jó dolog, mert nagy lelki szükségünk elismerése az első lépés ahhoz, hogy megkapjuk Isten ingyenes üdvösség ajándékát.