Mit ért Pál azon, amikor azt mondja, hogy „a testből ki” és „elragadtatott a harmadik égbe”?

Ezt a szöveget a halhatatlan lélek tanának alátámasztására használták, de ennek egyáltalán nincs köze ehhez. Gyakorlatilag minden kommentátor egyetért abban, hogy Pál apostol itt saját élményét írta le, mivel saját kinyilatkoztatásainak összefüggésében beszélt (1. vers).

Attól tartott, hogy azt fogják gondolni róla, hogy dicsekedik vagy henceg a látomásaival. Valószínűleg ezért tulajdonította az élményt egy általa ismert embernek. Pál lelke nem hagyta el a testét; ha így lett volna, meghalt volna, és sehol sem utal a halálára vagy a feltámadására.

Pál itt „látomásokról” és „kinyilatkoztatásokról” is beszél. Nem azon töprengett, hogy meghalt-e vagy sem; csupán abban nem volt biztos, hogy hogyan tudta látni a paradicsomot abban a látomásban. Bár úgy tűnt, hogy testét a mennybe vitték, lehetségesnek tartotta, hogy csak látomásban került oda.

Bevallja, hogy nem tudja, mi történt valójában. A fizikai benyomások alapján úgy tűnt, mintha – úgy mondhatnánk – „a testén kívül” lett volna. Hasonlóképpen írt a kolosszeusi gyülekezetnek is: „Mert bár testben távol vagyok, lélekben mégis veletek vagyok” (Kolosszusbeliekhez írt levél 2:5). Senki sem értelmezi ezt úgy, hogy valami halhatatlan lélek elhagyta Pál testét, hogy barátaival lehessen.

A valóság az, hogy csak Isten ismeri annak a paradicsomba tett szellemi látogatásnak a természetét. Ezért jól tennénk, ha nem alapoznánk semmilyen tanítást erre a szövegre. Amit Pál „dicsekedni” akart, az nem ez a szokatlan élmény volt, hanem az, hogy Jézus Krisztusért szenvedett (5. vers).