Lesson 20Egy bőrbe tetovált szám, vagy egy bőrbe épített számítógépes chip? Netán valami igazán körmönfont módszer? Az egész Biblia egyik legfélreértettebb próféciáját kell szemügyre vennünk − mert ha valamiben, hát ebben a témában igazán fontos a tisztánlátás. Ám a fenevad bélyegének tanulmányozása során óhatatlanul előkerül néhány érzékeny kérdés: neveknek kell elhangozniuk és konkrét tényeket kell nevükön neveznünk. Korántsem népszerű dolog ez manapság, mindazáltal nekünk eltökélteknek kell e tekintetben lennünk, mert Isten szereti az Ő népét és azt akarja, hogy ismerjék meg az igazságot. Ez az üzenet nem a miénk, hanem Jézusé. Márpedig ha az örök halál leselkedik mindazokra, akik felveszik magukra a fenevad bélyegét, bűn lenne, ha nem vinnénk el számukra ezt az üzenetet. Ezt a tanulmányt, meglehet, az alábbi figyelmeztetéssel kellene indítani: „AZ ÖRDÖG NEM AKARJA, HOGY ÁTOLVASD E TANULMÁNYT ÉS VÁLASZOLJ ANNAK KÉRDÉSEIRE.” Olvasd el Jelenések könyve 13:1-8, 14:9-12 szakaszait, továbbá a 16-18. fejezeteket, majd imádkozz, hogy a Szentlélek adjon neked őszinte és értő szívet, hogy így érkezz révbe e tanulmánytúra végén.
Fontos figyelmeztetés
A 2. tanulmány alapján világos lehet számunkra, hogy félelmetes háború zajlik Isten és az ördög között. Ez a háború évszázadok óta tombol − egész pontosan azóta, hogy Lucifer, a menny legerősebb angyala fellázadt Isten ellen. A hozzá csatlakozó angyalokkal egyben megpróbált Isten fölébe kerekedni, kísérletet tett a világegyetem feletti uralom megszerzésére. Istennek és a hűséges angyaloknak nem volt más választásuk, ki kellett zárniuk Lucifert és az ő angyalait a mennyből. Lucifer, aki az ördög illetve Sátán néven vált ismertté, haragra gerjedt. Minden egyes esztendővel nőttön-nőtt benne az eltökéltség, hogy elpusztítja Istent és uralma alá hajtja a világegyetemet. Lázadásában egészen megdöbbentő módon sikerült megnyernie a földön élő emberek túlnyomó többségének támogatását is. Az Úr is igényli az emberek hűségét és támogatását, ő azonban mindenkinek megadja ebben a döntés szabadságát. Hamarosan eljön az az idő, amikor kivétel nélkül valamennyi ember felsorakozik vagy Sátán vagy Isten mögött. A Sátán és az Isten közötti végső harc küszöbén állunk, e harcról pedig Jelenések könyvében találunk leírást. Ez a könyv bemutatja, hogy Istennek van egy jele, egy jegye, aminek segítségével azonosítani fogja népét. Sátánnak is van egy jele vagy jegye, amely azonosítani fogj az ő támogatói körét. Sátán, mint azt már megszokhattuk, egy földi hatalom által fejti ki munkáját (ezt a hatalmat Jelenések könyvében egy vadállat fogja jelképezni), ő fogja kikényszeríteni az ő jelvényének felvételét. Jelen tanulmányunk fel fogja tárni a vadállat jelének − azaz a fenevad bélyegének − mibenlétét, amit valamennyi, a vég idején élő elveszett lélek magára fog venni. Ha nem tudod, mi az ő „bélyeg”-e, hogyan fogod elkerülni annak felvételét?
Jelenések könyve 13. fejezete 11 azonosító jeggyel szolgál a fenevadra nézve.
1. Ahhoz, hogy megtudjuk, mi a fenevad „bélyeg”-e, előbb azonosítanunk kell a fenevadat. Milyen leírást ad a Biblia a fenevadról?
Válasz: Jelenések könyve 13:1-8, valamint a 16-18. fejezet 11 azonosító jeggyel szolgál. Az alábbiakban elősoroljuk ezeket:
A. A tengerből támad (1. vers).
B. Dániel könyve 7. fejezetének négy vadállatát egyesíti magában (2. vers).
C. A sárkány adja annak erejét és hatalmát (2. vers).
D. Halálos sebet ejtenek rajta (3. vers).
E. A halálos seb be fog gyógyulni (3. vers).
F. Erős politikai hatalom (3. és 7. vers).
G. Erős vallási hatalom (3. és 8. vers).
H. Káromlásokat szól (1., 5-6. vers).
I. Hadakozik a szentekkel és legyőzi őket (7. vers).
J. 42 hónapon át uralkodik (5. vers).
K. Van egy titokzatos száma, a 666 (18. vers).
Ismerősen cseng e pontok egyike-másika? Bizonyára! Többükkel már korábban is találkozhattunk akkor, amikor Dániel könyve 7. fejezete alapján az Antikrisztusról folytattunk tanulmányt. Jelenések könyvében a „fenevad” csupán egy másik neve az „Antikrisztus”-nak, amely, mint azt Dániel könyve 7. fejezetéből megtudhatjuk, a pápaság.
Dániel és Jelenések könyvében a jövendöléseknek gyakran vannak egyazon vonatkozásai már korábban elhangzott jövendölésekkel, de mind ahányszor új elemekkel egészülve ki, amelyekkel a jövendöléseket még biztosabb alapokra állítják. Ily módon bízvást várhatjuk, hogy ezen tanulmány segítségével is új dolgokat tudhatunk majd meg az Antikrisztusról. Vizsgáljuk meg azért egyenként mind a 11 pontot, amelyek a fenevadat jellemzik.
A. A tengerből támad (Jel 13:1).
A tenger (vagy víz) a jövendölésekben mindig népekre vagy lakott területre utal (Jel 17:15). Ily módon a fenevad, avagy az Antikrisztus, az akkor ismert világ letelepedett népei közül támad majd. Mint tudjuk, a pápaság Nyugat-Európában indult útjára, így tehát e tekintetben ráillik a jellemzés.
Rövid megjegyzés Isten parancsolatával összhangban, amely arra tanít bennünket, hogy „mindenkit tiszteljünk” (1Pt 2:17), megállunk egy pillanatra, hogy elismerésünket fejezzük ki a pápai hatalomnak megannyi jó tettéért és tiszteletet parancsoló tevékenységéért. Kórházai, árvaházai, a szegényekről és az idősekről való gondoskodása, az egyedülálló anyáknak nyújtott otthonok világszerte nagyra becsültek. Sok mindennel kiérdemelheti a dicsérő szót. Mégis, mint minden más intézmény, hibákat is követett el. Isten a Jelenések könyvében hajszálpontosan rámutat tévelygéseire. Az áldó és vigasztaló Istennek időnként feddenie és fenyítenie kell. Kérd az Ő Lelkét, hogy miközben e rendkívül fontos tanulmányba mélyedsz, Ő szóljon hozzád. |
B. Dániel könyve 7. fejezetének négy vadállatát egyesíti magában (Jel 13:2).Tanulmányozd az alábbi összevetést, aminek alapján megláthatod, mennyire összetartoznak az egyes elemek:
| Dániel könyve 7. fejezet | Jelenések könyve 13. fejezet |
Babilon | Az oroszlánhoz hasonló vadállat (4. vers) | „Az ő szája, mint az oroszlán szája” (2. vers) |
Médo-Perzsia | A medvéhez hasonló vadállat (vs. 5) | „Az ő lábai, mint a medvéé” (2. vers) |
Görögország | A párduchoz hasonló vadállat (6. vers) | „hasonló volt a párduchoz” (2. vers) |
Róma | Tízszarvú fenevad (7. vers) | „Tíz szarva volt” (1. vers) |
Dániel könyve 7. fejezete a négy vadállatot az Antikrisztus, vagyis a fenevad részeként ábrázolja, mivel a pápaság mind a négy birodalomból különböző pogány hiedelmeket és hitgyakorlatokat ötvözött magába. Mindezeket spirituális köntösbe öltöztette, hogy aztán keresztény tanításokként terjessze azokat széles e világon. Számtalan történeti elemzés támasztja alá a fentieket, ezekből közlünk az alábbiakban egyet: „A pápaság bizonyos tekintetben intézményi szervezetét a Római Birodalom szervezetéről másolta, megtartotta és felvirágoztatta Szókratész, Platón és Arisztotelész gondolatait, amik a barbároktól és a Keletrómai Birodalmon keresztül jutottak el hozzá, de mindig önmaga maradt: bármilyen külső forrásból merített is, valamennyi alkotórészt mindig alaposan átszűrte magán.”
1 Ez a pont is határozottan ráillik a pápaságra.
C. A fenevad erőt, királyiszéket (fővárost) és hatalmat kap a sárkánytól (Jel 13:2).A sárkány azonosításához Jelenések könyve 12. fejezetéhez folyamodunk, amelyben Isten végidei egyházát egy tiszta asszony képében szemlélhetjük. A tiszta asszony a próféciákban Isten igaz népét illetve egyházát jelenti (Jer 6:2 Ézs 51:16). (A 23. tanulmányban részletes tanulmányt fogunk folytatni Isten végidei egyházáról Jelenések könyve 12. fejezete alapján. A 22. tanulmány pedig Jelenések könyve 17-18. fejezetét fogja magyarázni, ahol is a bukott egyházak egy bukott nő és annak bukott leányainak képében állnak előttünk.) A tiszta asszony az ábrázolás szerint terhes és szülni készül. A sárkány a közelben ólálkodik és azt reméli, hogy amikor a kisgyermek megszületik, „felfalhatja”. A kisgyermek azonban kikerüli a sárkány karmait, betölti küldetését, majd felmegy a mennybe. A gyermek kétségkívül Jézus, akit Heródes meg akart ölni, s ezért öletett meg minden kisgyermeket Betlehemben (Mt 2:16). A sárkány tehát a pogány Rómát jelképezi, amelyben Heródes az egyik tartomány királya volt. Heródes titkos terve mögött a felbujtó hatalom természetesen az ördög volt (Jel 12:7-9). Sátán a legkülönbözőbb kormányzatokon − jelen esetben ez a pogány Róma volt − keresztül munkálkodik, hogy ekképpen véghezvigye visszataszító terveit.
Noha számtalan létezik, mindössze két olyan történelmi utalást idézünk, amelyek alátámasztják a prófécia bizonyságtételét: (1) „A Római Egyház ... a Római Világbirodalom helyébe tolta fel magát, annak lett tényleges folytatója. ...A pápa ... pedig Caesar utóda.”
2 (2) „A hatalmas katolikus egyház nem volt más, mint a megkeresztelt Római Birodalom. Róma csak annyiban öltött új formát, amennyiben új hitre tért. A régi birodalom fővárosa lett a keresztény birodalom fővárosa is. A Pontifex Maximus hivatalát a pápa vitte tovább.”
3 Ez a pont is ráillik tehát a pápaságra. Fővárosát és hatalmát a pogány Rómától kapta.
D. Halálos sebet ejtenek rajta (Jel 13:3).A halálos sebet akkor ejtették rajta, amikor Napóleon tábornoka, Alexander Berthier 1798. februárjában bevonult Rómába és fogságba vitte VI. Pius pápát. Napóleon később, a pápa halálakor rendeletben rögzítette, hogy a pápai hatalomnak vége szakadt. A pápa 1799 augusztusában halt meg Franciaországban. "Fél Európa ekkor úgy gondolta ... hogy ha nincs pápa, akkor nincs pápaság sem.”
4Ez a pont tehát szintúgy ráiillik a pápaságra.
E. A halálos seb meggyógyul és az egész föld imádni fogja a fenevadat (Jel 13:3).Meggyógyulása óta a pápaság ereje nőttön-nőtt, egészen napjainkig, amikor is ő az egyik legerősebb vallási-politikai szervezet és hatalmi központ világszerte. Martin Malachi, igazi vatikáni bennfentesként és hírszerzés-szakértőként az alábbiakat tárja fel az
E vér kulcsai című bestsellerében
5 (oldalszámok zárójelben):
A PÁPÁRÓL: Legalább annyira eltökélte magában, hogy ő lesz a világ ura, miként Konstantin volt a maga idejében (49). Négy kormány oltalmát élvezi (120). Ő a 20. század legismertebb személyisége (123). 91 ország vezetőjével ápol személyes barátságot (490). A világ népei úgy tekintenek rá, mint aki képes egy világszéles erkölcsi kormányzat felállítására, erős vezetéssel (160). Tizenhat ezer újságíró tudósított amerikai látogatásáról (490).
A PÁPASÁGRÓL: Az amerikai nagykövet úgy nyilatkozott, hogy a Vatikán egy egészen páratlan „figyelőállás” (120). A Vatikán már szombaton tudja, mi fog történni hétfőn a világ különböző pontjain (439). A pápai hatalom építménye már most készen áll a világszéles kormányzatra (143).
A seb szemmel láthatóan meggyógyult és népek tekintete a Vatikánra szegeződik. Vagyis e pont is ráillik a pápaságra. |
F. Erős politikai hatalom lesz (Jel 12:3,7).Lásd ezzel kapcsolatban az „E” pont kapcsán leírtakat.
G. Rendkívül erős vallási szervezet válik belőle (Jel 13:3,8).Lásd ezzel kapcsolatban is az „E” pont kapcsán leírtakat.
H. Káromlásokat szól (Jel 13:5-6).A pápaság az istenkáromlás bűnét követi el azzal, hogy papjai azt állítják, hogy van joguk megbocsátani a bűnöket, pápái pedig azt állítják magukról, hogy ők Krisztus.
I. Hadakozik a szentekkel és legyőzi őket (Jel 13:7).A pápaság a középkor folyamán a szentek millióit üldözte és pusztította el.
J. Uralmának ideje negyvenkét hónap lesz (Jel 13:5).A pápaság negyvenkét hónapon át uralkodott, ami 1260 évvel egyenlő. Ez a Kr. u. 538 és 1798 közötti időszakra esik.
A H-tól a J-ig valamennyi pont egyértelműen ráillik a pápaságra. Csupán azért szóltunk ezekről annyira érintőlegesen, mert ezeket alaposan kielemeztük a 15. tanulmány 8. kérdésének „E”, „G” és „H” pontjainál.
K. Van egy titokzatos száma, a 666 (Jel 13:18).E vers szerint ez egy „emberi szám”, majd Jelenések könyve 15:2 azt is kijelenti, hogy ez a "nevének száma". Milyen emberre gondolhatunk a pápasággal kapcsolatban? Természetesen mindnyájunknak a pápa jut eszünkbe. Mi is az ő hivatalos neve? Lássuk csak az erről szóló katolikus nyilatkozatot: „A római pápa címe ez: „Vicarius Filii Dei” (magyarul Isten Fiának földi helytartója).
6 Martin Malachi, az
E vér kulcsaiban szintén ezt a címet használja a pápára vonatkozóan (114. és 122. oldal). Egy Jelenések könyve 13:18-höz fűzött lábjegyzet szerint egynémely Douay-i [katolikus] fordítás szerint a szóban forgó helyen ez áll: „Nevének számértéke adhatja ki a keresett számot”. Figyeld meg a mellékelt ábra segítségével, milyen végeredményhez jutunk e név számértékének összeadásakor.
A pápaság ezúttal is eleget tesz az ismérvnek. A „bélyeg”-et viselő vadállat a pápaság. Egyetlen más hatalom sem képes eleget tenni ezeknek az Istentől származó azonosító jegyek ismérveinek. Miután sikerült beazonosítanunk a vadállatot, felismerhetjük, mi az ő bélyege, vagyis hatalmának jelképe. Előtte azonban nézzük meg, mi Isten hatalmának a jele.
1Andre Rétif:
The Catholic Spirit (A katolikus szellem), angolra ford. Dom Aldhelm Dean,
A katolicizmus 20. századi enciklopédiájának 88. kötete (New York, Hawthorne Books, 1959), p. 85.
2Adolf Harnack:
What is Christianity? Mi a kereszténység?, angolra fordította Thomas Bailey Saunders (New York: Putnam, 2. − javított − kiadás, 1901), p. 270.
3Alexander Clarence Flick:
The Rise of the Mediaeval Church A középkori egyház születése (reprint: New York, Burt Franklin, 1959), pp. 148, 149.
4Joseph Rickaby: „The Modern Papacy”
Lectures on the History of Religion „A modern pápaság”
Vallástörténeti előadások, 24. előadás, (London: Catholic Truth Society [Katolikus Igazság Társasága], 1910), p. 1.
5(New York, Simon & Schuster, 1990)
6„Válaszok az olvasói kérdésekre”
Our Sunday Visitor (Vasárnapi vendégünk), 1914. november 15.
Isten hatalmának jele avagy jegye a szombat.
2. Mi Isten hatalmi jegye illetve jelképe?
„És adtam nékik szombataimat is, hogy legyenek jegyül köztem és őközöttük; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük” (Ez 20:12). „Legyen közöttem és az Izrael fiai között örök jel ez: mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet” (2Móz 31:17).
Válasz: Isten az alant olvasható igékben arról beszél, hogy a szombatot teremtő hatalmának és megszentelő (megtérésre vezető és üdvözítő) erejének dicső jegyeként adta nekünk. A Bibliában a pecsét, a jel, a jegy és a jelzés szó váltófogalmak, egymással felcserélhetők.7 Isten jele, a szombat az Ő szent erejének, Teremtőként és Üdvözítőként való uralkodásának jelképe. Jelenések könyve 7:1-3-ben az áll, hogy ez a jel fel lesz írva az Ő népének homlokára (ami Zsid 10:16 szerint az elmét jelenti). Ez azt fogja jelenteni, hogy az Ő tulajdonai lesznek és az Ő jellemével bírnak. Zsid 4:4-10 ezt azzal erősíti meg, hogy amikor belépünk az Ő nyugodalmába (elnyerjük az üdvösséget), meg kell tartanunk a szombatot, az üdvösség jelképeként és jegyeként. A valódi szombattartás azt jelenti, hogy az ember átadja életét Jézus Krisztusnak és kész követni Jézust, valahová vezeti őt.
Tekintve, hogy Isten hatalmának és erejének jelképe, jegye az Ő szombatnapja, valószínűnek tűnik, hogy Isten kihívójának − a fenevadnak − jelképe illetve jegye is egy szent nap. Lássuk, hogy vajon így van-e ez.
7(1Móz 17:11, vö. Róm 4:11 Jel 7:3, vö. Ez 9:4.)
A fenevad bélyege illetve az ő hatalmának jelképe a vasárnap.
3. Mire hivatkozik a pápaság, mi az ő hatalmának jelképe illetve jegye?
Válasz: Figyeld meg, hogyan fogalmaz a katolikus katekizmus alábbi szakasza:
„Kérdés: Tudod más módon is bizonyítani, hogy az egyháznak van hatalma megváltoztatni az ünnepnapokat és a törvényeket?”
„Válasz: Ha nem rendelkezne ezzel a hatalommal, nem vihette volna végbe azt, amiben valamennyi mai vallástudós egyetért
vele − nem válthatta volna fel a vasárnap, vagyis a hét első napjának ünneplését a hetedik napi szombat ünneplésével, mely változtatásra semmilyen felhatalmazása nincs a Szentírás alapján.”8
Vagyis a pápaság arról beszél itt, hogy a szombatot felváltotta a vasárnappal, s hogy tulajdonképpen valamennyi egyház elfogadta ezt az új szent napot. Ily módon a pápaság nem kevesebbet állít, mint hogy a vasárnap mint szent nap az ő hatalmának és erejének jegye illetve jelképe.
8Stephen Keenan: A Doctrinal Catechism (A tanítás katekizmusa) [FRS No. 7.], (A harmadik − javított amerikai kiadás), New York, Edward Dunigan & Bro., 1876), p. 174.
A szombat vasárnappal történő felváltása egyenlő Isten törvényének megváltoztatásával − és ez innentől kezdve nem tréfadolog.
4. Jövendölt Isten efféle változtatásról a Szentírásban?
Válasz: De még mennyire! Dániel könyve 7:25-ben az Antikrisztus jellemzése gyanánt Isten azt mondja róla, hogy „véli, hogy megváltoztatja az időket és a törvényt”.
A. Hogyan próbálta a pápaság megváltoztatni Isten törvényét? Háromféle módon is: A katekizmusában (1) elhagyta a képek tiszteletét tiltó második parancsolatot, (2) a negyedik, a szombatról rendelkező negyedik parancsolatot pedig megkurtította, a 94 szóból álló bekezdést nyolc szóra redukálta. A szombat parancsolata (2Móz 20:8-11) egyértelműen a szombatot nevezi meg a hét hetedik napjaként. A pápaság által megváltoztatott formában a parancsolat így olvasható: „Az Úrnak napját megtartsad.” Ebben a formában bármelyik napra vonatkozhat. Végül (3) a tízedik parancsolatot kettéosztotta, így hozva − a második elhagyása után − a tízes számot.
B. Hogyan tett kísérletet a pápaság Isten idejének megváltoztatására? Kétféle módon: (1) A szombat napját áttette a hét hetedik napjáról a hét első napjára. (2) Az Isten időszámítását a tekintetben is megváltoztatta, hogy megváltoztatta a szombat kezdő és záró időpontját. Ahelyett, hogy a szombatnapot a péntek esti naplementétől a szombati naplementéig számították volna, amint azt Isten meghagyta (3Móz 23:32), magáévá tette a pogány Rómának azt a szokását, miszerint a napot szombat éjféltől vasárnap éjfélig számítják. Isten megjövendölte ezeket a „változtatási” kísérleteket a fenevad, azaz az Antikrisztus részéről.
Figyeljük meg az alábbiakban, hogyan fogalmaz egy katolikus katekizmus:
„Kérdés: Melyik a heti nyugalomnap?
Válasz: A szombat a heti nyugalomnap.
Kérdés: Miért tartjuk meg a vasárnapot a szombat helyett?
Answer: Azért tartjuk meg a vasárnapot a szombat helyett, mert a katolikus egyház áthelyezte annak ünneplését szombatról vasárnapig.”9
Vagy lássunk csak egy másik katolikus kijelentést: „Az Egyház a Biblia felett áll. A heti nyugalomnap áthelyezése szombatnapról vasárnapra világos bizonyítéka ennek a ténynek.” 10
A pápaság nem kevesebbet állít ezeken a helyeken, mint hogy a szombatünneplés módjának megváltoztatására tett sikeres kísérlete, a vasárnapünneplés bevezetése annak bizonyítéka, hogy tekintélye a Szentírásénál nagyobb illetve „feljebb való”.
9Peter Geiermann: The Convert's Catechism of Catholic Doctrine (A katolikus tanítások katekizmusa újonnan megtértek számára) (St. Louis, B. Herder Book Co., 1957), p. 50.
10The Catholic Record (Katolikus évkönyv) (London, Ontario, Canada, Sept. 1, 1923).
A pápaság áthelyezte a szombatot vasárnapra.
5. Hogyan veheti valaki magának a bátorságot arra, hogy kísérletet tegyen Isten szent napjának megváltoztatására?
Válasz: Megkérdezzük a pápaságtól: „Valóban áthelyeztétek a szombatot vasárnapra?”
Ezt válaszolja: Igen, áthelyeztük. Ez a mi hatalmunk és erőnk jelképe illetve jegye.”
Megkérdezzük: „Hogyan juthatott egyáltalán ilyen az eszetekbe?”
A kérdés jogos. Ám az a kérdés, amit a katolikusok hivatalosan feltesznek a protestánsoknak, még helytállóbb. Kérlek, olvasd el figyelmesen:
„Azt fogjátok mondani, hogy a szombat a zsidók számára volt nyugalomnap, ámde a keresztény nyugalomnap át lett helyezve vasárnapra. Át lett helyezve! De ki helyezte át? Ki rendelkezik azzal a hatalommal, hogy a Mindenható Isten egyik nyilvánvaló parancsolatát megváltoztassa? Amikor Isten így szólt, hogy a hetedik napot szenteld meg, ki veszi magának a bátorságot, hogy azt mondja: Nem, csak dolgozz és végezd nyugodtan hétköznapi teendőidet a hetedik napon ellenben szenteld meg a hét első napját? Ez az igazán fontos kérdés, amire nem is tudom, mit válaszolhattok. Protestánsok vagytok, azt valljátok, hogy a Biblia és csakis a Biblia szerint jártok és lám, egy ilyen fontos kérdésben, mint hogy a hét melyik napját kell megszentelni, máris szembementek a Biblia nyilvánvaló kijelentésével, és más napot állítotok a Biblia által elrendelt nap helyébe. A hetedik nap megszentelésére vonatkozó parancs a tíz parancsolat egyike hisztek benne, hogy a többi kilenc továbbra is kötelez ki jogosított fel titeket arra, hogy megmásítsátok a negyediket? Ha tartjátok magatokat tulajdon elveitekhez, ha igazán a Bibliát és csakis a Bibliát követitek, elő kellene állnotok az Újszövetség valamelyik részletével, amelyben e negyedik parancsolat megváltoztatásáról egyértelmű kijelentés olvasható.” 11
11Library of Christian Doctrine (A keresztény tanítás könyvtára): Miért nem szentelitek meg a hetedik napi nyugalomnapot? (London: Burns and Oates, Ltd.), pp. 3, 4.
Szomorú, hogy mind a katolicizmus, mind a protestantizmus bűnösnek nyilváníttatik a mennyei ítéletben, mivel elvetették Isten szent szombatját − az Ő szent azonosító jelét.
Azok a vallási vezetők, akik figyelmen kívül hagyják Isten szent szombatját, szembe kell, hogy nézzenek majd Isten haragjával.
6. Milyen komoly figyelmeztetést közölt Isten az Ő törvényével és jelével, azaz jegyével kapcsolatban?
Válasz:
A. Isten figyelmezteti a vallási vezetőket, hogy ne okozzanak a botránkozást az emberekben azzal, hogy azt állítják, hogy ez vagy az a parancsolat nem lényeges (Mal 2:7-9). Példának okáért egyes lelkészek azt tanítják, hogy „nem számít, melyik napot szenteljük meg”.
B. Isten figyelmezteti a népet is, amely sokszor azt várja lelkészeitől, hogy a törvényt igazán képviselő igazság helyett fülbemászó meséket tanítsanak (Ézs 30:9-10).
C. Isten figyelmezteti az embereket, nehogy megkeményítsék szíveiket az Ő törvényének igazságával szemben (Zak 7:12).
D. Isten figyelmezteti azokat az embereket, akik azt mondják, hogy Isten törvényének − így például a szombatnak − megtartása „idegen” számukra (Hós 8:12).
E. Isten kijelenti, hogy a földet azért sújtják a zűrzavarok, a tragédiák, a gondok és a jajok, mivel az emberek nem akarják követni az Ő törvényét, mi több, még a megváltoztatására is kísérletet tesznek (Ézs 24:4-6).
F. Isten figyelmezteti a vallási vezetőket, akik nem akarják a vég idejére szóló jövendöléseket prédikálni (Ézs 29:10, 11).
G. Isten komoly figyelmeztetést közöl azzal kapcsolatban, hogy azok a vezetők, akik azt tanítják, hogy igazából nincs különbség a szent (úgymint Isten hetedik napi szombatja) és a közönséges dolgok (úgymint a vasárnap) között, szembe kell, hogy nézzenek az Ő haragjával (Ez 22:26,31).
A homlok az elme, az értelem jelképe. Az emberek azáltal lesznek megjelölve a homlokukon, hogy a vasárnapot szentelik meg.
7. Jelenések könyve 13:16 arról beszél, hogy az emberek meg fogják kapni a fenevad jegyét (bélyegét) a homlokukra vagy a kezükre. Mit jelent ez?
Válasz: A homlok az értelmet, az elmét jelképezi (Zsid 10:16). Az ember azáltal lesz megjelölve a homlokán, hogy a vasárnap megtartása mellett dönt. A kéz a cselekedet jelképe (Préd 9:12; az angolban ez áll: „valamely dolog kezed ügyébe kerül, azt cselekedjed”). Az az ember lesz a kezén megjelölve, aki Isten szent szombatján munkáját végzi, vagy olyan gyakorlati megfontolásból tart a vasárnap megszentelőivel, mint a munkahely megtartása vagy a család szava stb. A jel, a jegy − legyen az Istentől vagy a fenevadtól − minden emberen látható lesz. Tulajdonképpen magadat fogod megjelölni Isten jelével avagy jegyével, tudniillik a szombat elfogadása által − avagy a fenevad bélyegével, a vasárnap elfogadása által. Habár ez a jegy az emberek számára nem lesz látható, Isten tudni fogja, kin milyen jel található (2Tim 2:19).
Isten azt várja el népétől, hogy tartóztassa meg lábát az Ő szent napján.
8. Ézsaiás könyve 58:1,13-14 értelmében Isten milyen döntő üzenetet küld az Ő népe számára ezen utolsó időben?
„Kiálts teljes torokkal, ne kíméld; mint trombita emeld fel hangodat, és hirdesd népemnek bűneiket, és Jákób házának vétkeit… Ha megtartóztatod szombaton lábadat, és nem űzöd kedvtelésedet szent napomon, és a szombatot gyönyörűségednek hívod…, akkor gyönyörűséged lesz az Úrban” (Ézs 58:1,13-14).
Válasz: Arról beszél, hogy meg kell mutatni az „Ő népének”, hogy a nép − meglehet, nem tudatosan, hanem ártatlanul − vétkezik azzal, hogy nem tartóztatja meg lábát az Ő szent napján, és kérnünk kell a népet, hagyjon fel a szombat megrontásával, mert csak úgy áldhatom meg őt. Kiáltsunk nekik hangosan, hogy meghalljanak bennünket!
Figyeljük meg, hogy Jelenések könyve 14:9-12-ben a harmadik angyal, aki a fenevad bélyegéről szóló üzenetet hozza, szintén hangosan − „nagy szóval” − kiált (9. vers). Az üzenet túl fontos ahhoz, hogy a szokványos módokon álljunk hozzá. Ez az üzenet élet vagy halál kérdése. Jézus azt mondja, hogy az Ő nyája, vagyis az Ő népe hallja az Ő hívó hangját, és követi Őt (Jn 10:16, 27).
Amikor kiadják a vasárnap megünneplését kikényszerítő törvényeket, akkor azok, akik beadják a derekukat, megkapják a fenevad bélyegét.
9. Azokon, akik ma a vasárnapot tartják meg szent napként, máris rajtuk van a fenevad bélyege?
Válasz: Szó sincs róla! Senkin nincs rajta a fenevad bélyege mindaddig, amíg a vasárnapünneplés nem egy törvény által kényszerített cselekedet lesz. Akkor (de csakis akkor) kapják meg azok a fenevad bélyegét, akik úgy döntenek, hogy a fenevad hamis tanításait követik és vasárnapot ünnepelnek (a szent nap fenevad által készített hamisítványát).
Akik követik Jézust és az Ő igazsága iránt engedelmesek lesznek, megtartják az Ő szombatnapját és elnyerik az Ő pecsétjét. Akik szeretnének arra felkészülni, hogy amikor eljön az ideje, vissza tudják utasítani a fenevad bélyegét, jó már most Jézus védelmi övezetébe menekülniük, a szombat megtartásával. Az Ő ereje közel van azokhoz, akik engedelmeskednek Neki (ApCsel 5:32). Nélküle semmit sem cselekedhetünk (Jn 15:5). Vele együtt viszont minden lehetséges (Mk 10:27).
Csak azok juthatnak be a mennybe, akiknek homlokán rajta van az Isten pecsétje illetve jele.
10. Hogy olvassuk Jelenések könyvében, kikről, milyen emberekről beszél János az Isten örök országában látható „nagy sokaság” kapcsán?
Válasz: A válasz három részből áll és nagyon egyértelmű:
A. Ezek azok, akiknek homlokán rajta van Isten pecsétje avagy jele (Isten szombatja) (Jel 7:3).
B. Ezek azok, akik nem azonosulnak a fenevaddal vagy annak képmásával, s akik nem engedik, hogy a homlokukra üssék a fenevad bélyegét vagy annak nevét (Jel 15:2).
C. Ezek azok az emberek, akik − most és mindörökké − követik Jézust, valahová vezeti őket, minden dologban teljesen Őrá bízva magukat és sorsukat (Jel 14:4). Ez az egyetlen út és nincs más.
Jézus követése az Ő hetedik napi szombatjának megtartását is magában kell, hogy foglalja.
11. Mit mond Jézus az Ő népének ma?
„Aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága” (Jn 8:12).
Válasz: Milyen csodálatos ígéret! Ha követjük Őt, nem fogunk sötétségben botorkálni, ellenben bírni fogjuk az Ő dicsőséges igazságát. Nincs ehhez fogható, nincs mi szívdobogtatóbb! Továbbá azzal, ha követjük Őt és megtartjuk az Ő szombatnapját, elnyerjük Isten pecsétjét a homlokunkra, ami meg fog oltalmazni bennünket azoktól a rettenetes csapásoktól (Zsolt 91:10), ami az engedetleneket fogja sújtani (Jel 16. fej.). Ez a pecsét azt is fogja jelezni, hogy elkészültünk a mennybe való elragadtatásra Jézus második eljövetelekor. Micsoda áldott oltalmat és biztonságot kínált fel ezzel Jézus számunkra!
Sürgős riadó
A Jelenések könyve 14:6-14-ben található három angyal üzenetével foglalkozó kilenc tanulmány közül az utolsó háromhoz érkezünk el, és itt szembe fogjuk találni magunkat néhány meghökkentő ténnyel. Ezek a bibliatanulmányok el fogják magyarázni, (1) milyen szerepet fog játszani az Egyesült Államok ebben az utolsó küzdelemben, (2) melyik oldalon és hogyan fognak beavatkozni az egyházak és a vallások, (3) milyen állapotban lesz ekkor a világ, ami csak siettetni fogja ennek az utolsó ütközetnek a kirobbanását, végül (4) milyen módon viszi végbe Sátán lenyűgöző haditervét sok milliárd ember elhitetésére.
Bizonyára felmerül benned a kérdés, mit mondanak a protestáns egyházak arról a pápai állításról, miszerint neki joga van áthelyezni a nyugalomnap megünneplését szombatról vasárnapra. Azok az idézetek, amelyek a „Továbbgondolandó kérdésekre adott válaszok” részben kaptak helyet, megdöbbentő válaszokkal szolgálnak.
12. Ezennel eltökéltem, hogy elkezdem megtartani az Ő hetedik napi nyugalomnapját, a szombatot, valamint hogy követni fogom Őt, bármerre vezet.
Válasz:
Gondolatébreszto kérdések
1. Mit mondanak más egyházak prédikátorai és lelkészei a szombatról és a vasárnapról?
Válasz: A szombattal kapcsolatos kommentárok egész garmadájából válogathatunk. Így vélekednek a különböző egyházak és szaktekintélyek:
Baptisták: „Létezett, létezik a szombati nyugalomnap megszentelését előíró parancsolat. Ez a nyugalomnap azonban nem a vasárnap. … Ugyanakkor azt fogják mondani, némileg diadalittasan, hogy a nyugalomnap át lett helyezve a hét hetedik napjáról az első napra. ... Hol találhatunk erről rendelkező feljegyzést? Nos, az Újszövetségben semmiképpen sem. Nincs szentírási bizonyítéka annak, hogy a szombat át lett volna helyezve a hét hetedik napjáról az első napra.” (Dr. Edward T. Hiscox, a Baptista Kézikönyv szerzője, egy újságban, amit egy New York-i lelkészek számára tartott konferencia előtt olvastak fel 1893. november 13-án.
Katolikusok: „Bizonyára elolvasták a Bibliát a Teremtés könyvétől a Jelenésekig, s bizonyára egyetlen olyan sort sem fog találni, amely előírná a vasárnap megszentelését. A Szentírás a szombat megtartását írja elő: a szombatét, amit mi [katolikusok] sosem szentesítünk.” James Gibbons bíboros: The Faith of Our Fathers (Atyáink hite), 16. kiadás, 1880, p. 111.
Krisztus egyháza: „Végül, ott van e témával kapcsolatban Krisztus bizonyságtétele. Márk evangéliuma 2:27 szerint így szól: ’A szombat lőn az emberért és nem az ember a szombatért.’ E szakasz alapján egyértelmű, hogy a szombat nem pusztán az izraeliták számára adatott, ahogy azt Paley és Hengstenberg szeretné velünk elhitetni, hanem az ember ... vagyis az emberi faj számára. Ennélfogva arra kell jutnunk, hogy a szombatot kezdettől fogva megszentelték, már Ádám is ünnepelte az Édenben, azon korai intézmények egyikeként, amit Isten szentelt meg az ember boldogsága érdekében.” (Robert Milligan: Scheme of Redemption (A megváltás története), St. Louis, The Bethany Press, 1962, p. 165.)
Kongregacionalisták: „A keresztény szombatról [ti. a vasárnapról] nincs szó a Szentírásban, és az ősegyház sem nevezte azt szombatnak.” Dwight’s Theology (Dwight teológiai kézikönyve), 4. köt., p. 401.
Episzkopálisok: „A vasárnapot (a római naptárban a Dies Solis, vagyis a ’A nap napja’, mivelhogy a nap tiszteletének szentelték), a hét első napját a korai keresztények fogadták el ünnepnap gyanánt. ... Nincs semmilyen szabályrend az Újszövetségben arra nézve, hogyan kell megtartani, és egyáltalán magáról a megtartásról sincsen rendelkezés.” („Sunday”, A Religious Encyclopedia (Vallási enciklopédia), 3. köt., (New York, Funk and Wagnalls, 1883, p. 2259.
Lutheránusok: „Az Úr napjának [a vasárnapnak] a megtartása nem található meg Isten egyetlen parancsolatában sem, pusztán az egyház tekintélyén alapul.” (Az Augsburgi Hitvallás idézi a Catholic Sabbath Manual (Katolikus szombat kézikönyv), 2. rész, 1. fejezet, 10. szakasz
Metodisták: „Vegyük csak a vasárnap kérdését. Vannak az Újszövetségben arra mutató jelzések, hogyan kezdte el az egyház megünnepelni a hét első napját, ám olyan igeszakasz akkor sincs, amely megmondaná a keresztényeknek, hogy tartsák meg azt a napot, vagy hogy helyezzék át a zsidó szombatot arra a napra.” (Harris Franklin Rall: Christian Advocate (Keresztény Szószóló), 1942. július 2.
Moody Biblia Intézet: „A szombat kötelező volt az Édenben, és azóta is érvényben van. A negyedik parancsolat így kezdődik: „Megemlékezzél”, azt jelezve ezzel, hogy a szombat már azelőtt is létezett, hogy Isten a Sínai-hegyen kőtáblákra írta a törvényt. Hogyan is állíthatják az emberek, hogy ez az egy parancsolat meg lett szüntetve, miközben elfogadják, hogy a többi kilenc ma is kötelező?” (D. L. Moody: Weighed and Wanting (Megméretett és könnyűnek találtatott), p. 47.
Presbiteriánusok: „Addig tehát, amíg nem nyer bizonyítást, hogy az egész erkölcsi törvény hatályon kívül lett helyezve, a szombat is megáll. ... Krisztus tanítása megerősíti a szombat örökkévaló voltát.” (T. C. Blake, D.D.: Theology Condensed (Teológiai összefoglalás), pp. 474-475.
Pünkösdi egyházak: „Miért tartjuk istentiszteleteinket vasárnap? Nem azt tanítja a Biblia, hogy a szombat az Úr napja? … A válaszért kétségtelenül nem az Újszövetséghez, hanem valamely más forráshoz kell folyamodnunk.” (David A. Womack: „Is Sunday the Lord's Day?” (A vasárnap az Úr napja?) The Pentecostal Evangel (Pünkösdi evangéliumi hírnök), 1959. aug. 9., No. 2361, p. 3.
Lássunk végül egy enciklopédiai szócikket: „A vasárnap olyan elnevezés, amit a pogányok aggattak a hét első napját, mert ez volt az a nap, amelyen a napot tisztelték, … a szombatot maga Isten áldotta és szentelte meg, és megköveteli teremtményeitől, hogy szenteljék azt Neki. Ez a parancsolat egyetemes és örök kötelezettség.”
Eadie's Biblical Cyclopedia, 1872. kiadás, p. 561.
Kvíz kérdések
1. Sok ember már felvette magára a fenevad bélyegét. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
2. Mi a fenevad bélyege? (1)
_____ A TAJ számunk.
_____ A vasárnap mint szent nap.
_____ Az élelmiszeráruk vonalkódja.
3. Melyik a fenevaddal jelképezett szervezet, amelytől való a bélyeg? (1)
_____ Az Egyesült Nemzetek Szervezete.
_____ A pápaság.
_____ Az Európai Unió.
_____ A Háromhatalmi Egyezmény.
4. A bélyeg (jel) szó szerint veendő és mindenki láthatja majd. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
5. Isten hatalmának és uralmának szintén van egy jele vagy jelképe. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
6. Mi Isten hatalmának a jele? (1)
_____ Egy titkos szám, amely minden hívő keresztény tudomására van hozva.
_____ A nyelveken szólás.
_____ A teremtés és a megszentelődés emlékünnepeként gyakorolt szombatünneplés.
_____ A keresztség.
7. Hogyan tett kísérletet a „fenevad” Isten törvényének megváltoztatására? (2)
_____ A negyedik parancsolat szerinti szombat áthelyezése vasárnapra.
_____ Azt tanítja, hogy a házasságtörés nem bűn.
_____ Eltávolította a képek tiszteletét tiltó parancsolatot.
8. Mennyi időt jelent a jövendölésekben negyvenkét hónap? (1)
_____ 420 valóságos esztendőt.
_____ Három és fél valóságos esztendőt.
_____ Ezerkettőszáz valóságos napot.
_____ Ezerkettőszáz valóságos évet.
9. Hová kerül a fenevad bélyege? (2)
_____ A kézre.
_____ A szájra.
_____ Az állra.
_____ A homlokra.
10. Hová kerül Isten pecsétje (jele)? (1)
_____ A kézre.
_____ A homlokra.
_____ Az illető ember nyelvére.
11. Melyik angyal üzenete figyelmeztet arra, hogy ne vegyük fel a fenevad bélyegét? (1)
_____ Az első angyal üzenete.
_____ A második angyal üzenete.
_____ A harmadik angyal üzenete.
12. Hogyan tett kísérletet a fenevad Isten idejének megváltoztatására? (2)
_____ Az újév napjának megünneplésével.
_____ Isten nyugalomnapjának áthelyezésével a hét hetedik napjáról a hét első napjára.
_____ Isten szent napját nem naplementétől naplementéig, hanem éjféltől éjfélig számítják.
13. A fenevad bélyegével kapcsolatos figyelmeztető üzenetet Jézust adta nekünk. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
14. A jel, a bélyeg, a jegy, a jelölés szavakat egymással felcserélhető módon használja a Szentírás. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.
15. Nincs semmilyen szentírási felhatalmazás a vasárnap szent napként való megtartására. (1)
_____ Igen.
_____ Nem.